Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

I. rész. A mai telephelyén létesített Diósgyőri Vasgyár alapítása, az „Ó-Hengermű" hengersorainak indulása, felfutása. A gerendasor létesítése (1867-1900)

7. ábra. Az 1892-ben üzembe helyezett gerendasor A hengersor létesítése idején teljesen korszerű volt. Elektrifikálva, némileg korszerűsítve, de eredeti sori elrendezésében ma is, 107 év után, termelő hengersor. Az ilyen nehéz profílsorok időállónak bizonyultak. 1965 évi felmérés szerint a Közös Piac termelésének 96%-át állították elő hasonló hengersorokon. [17] Már az 1892. évben megindul új termékként a mozdonyszerkocsi- és vagontengelyek hengerlése. 1893. évben az új hengersor rendelésekkel már túl volt halmozva, olyan nagy volt a kereslet sínekben és nehéz profilokban. A MÁV 1984 évtől használja a gerendasoron hengerelt 42,8 kg/m típusú sínt. Ebben az időben hengerli már a gerendasor az -1. rangú síneket 30-42,8 folyómétersúllyal, - II. rangú síneket 18-28 folyómétersúllyal, - a folyami hidaknál alkalmazott zórés - vasat és - a villamos vasúti síneket („barázda "-sínekkel). A Gerendasoron hengerelt szelvények hossza 12 m volt. 1896-ban a gerendasor új generátortelepet kapott, melynek helyén ma az acélöntöde homok-előkészítője áll. Ebben az évben a sor már 53.592 tonna sínt hengerelt. 7597. évben Zólyombrézóról átprofdírozták a vasgerendák gyártását az új hengerműbe, ahol a legnagyobb szelvény a 400 mm gerincmagasságú Itartó lett. A m. kir. Államvasutak Gépgyárának mozdonygyártáshoz sok kazánlemezre volt szüksége, ezért 1897. évben a gerendasor harmadik állványán, 2000 mm