Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

VIII. rész. A távlati tervben előirányzott intézkedések 1961-1965-ben.

A Brookes típusú angol csiszológép beszerzése további problémát vetett fel: meg kellett oldani a 61 m/sec kerületi sebességgel forgó csiszolókorong hazai gyártását. A Brookes gépekkel 1 évi olajszükséglet, 2 évre elegendő tartalék alkatrész, de csak 16 db csiszolókorong érkezett, melyek kerületi sebessége 61 m/sec. A Gránit csiszolókoronggyár akkor még csak 45 m/sec kerületi sebességű köveket tudott gyártani. A Norton cég ajánlata szerint egy kő ára 15 font, 2400 Ft. Egy éves kőszükséglet 1,5 millió nyugati deviza Ft-ot képviselt akkor, amikor az LKM éves deviza ellátmánya 300.000 Ft-nak felelt meg. [355] A csiszolókorongok fontosabb adatai: kőátmérő: 610 mm; furat: 304,8 mm; homlokfelület: 63,5 mm; kerületi sebesség 61 m/sec; fordulatszám: 1930/perc; nyomása 363 kg-ig. A Gránit Csiszolókorong Gyár 1970-től fejlődött fel a 61 m/sec kerületi sebességű csiszolókorongok gyártására. 1965. II. negyedévétől kezdődően jelentős kereskedelmi kapcsolat alakult ki az osztrák Alpine Montangesellschaft A. G. cég Donawitz-i üzemével, akik „négyzetacél továbbhengerlése" címen bugát rendeltek meg első ízben 2000 tonnás mennyiségben. A gyár vállalta 80x80 mm-es szelvényű buga szállítását a gerendasorról 10,5 m-es hosszban, ±100 mm-es hossztoleranciával, ±3 mm-es mérettűréssel, 8 mm-es legömbölyítési sugárral. Az első hengerlés alkalmával Erich Oberdorf er mérnök, a donawitzi gyár hengerművének üzemvezetője (később a Vereinigte Edelstahlwerke A. G. műszaki igazgatója) a látottak alapján megelégedését fejezte ki. Egyetlen rendkívüli intézkedés vált szükségessé: a készüregből kifutó szálat - ha csavarás jelentkezett - két embernek, az erre a célra készített kulccsal, a kifutó gurítósoron vissza kellett csavarni. A 10,5 m hosszú bugák szállítása a gerendasorról hosszú ideig eredményesen folyt. [356] A II. világháború után létesített külföldi kész hengersorok felfutása, és ugyanakkor a külföldön gazdaságtalanná vált bugagyártás elősegítette a hazai bugaexportot. Jelentős mennyiségben gyártottunk és exportáltunk bugát a bugasorról az osztrák Schmidtstahlwerke A. G. cég számára és a Középhengerműből törökországi üzem, majd a donawitzi üzem számára. (1965. június hónapban 11.000 tonna, szeptember hóban 8.000 tonna török buga volt a Középhengermű programjában). 1965. augusztus 17-én terjesztette fel a vállalat LKM új bugacsiszoló üzemének beruházási célkitűzéseit. [357] A beruházás teljes költségelőirányzata 180 millió Ft, éves termelési előirányzata 130.000 tonna. A Halnára áttelepített csiszolóműhely nem elégítette ki a mennyiségi követelményeket, ugyanakkor munkavédelmi és egészségügyi kívánalmaknak sem felelt meg. A csiszolási kapacitást kizárólag külföldi félautomatikus csiszológépekkel kívánták bővíteni. A nagy területigényt képviselő új bugacsiszoló üzemet a 26. sz. p. u-tól északra telepítették. Az új csiszoló üzem 1970. július 18-án indult 3 db Heinrich Rau félautomata csiszológéppel, július 23-án további 3 db Heinrich Rau géppel, majd július 29-én 3 db Heinrich Rau géppel. Szeptember l-ig áttelepí-