Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

VI. rész. Az 1955-1957. évek eseményei

építési munkáknál általában nehézséget jelentett a nagy mennyiségű és nyomá­sú talajvíz. [229] A terület rendezésére 1950. január 18-án adták ki a megren­delést, amelyben 40.000 m 3 salak elszállítására adtak ki utasítást. A területren­dezési munkákat május 12-én fejezték be. [230] A Középhengermű építésének megindítására 1950 decemberében került sor. Az építkezés ütemét nagyban befolyásolta a hitelhelyzet és a létszám, elsősor­ban a kőműves létszám. A megfelelő ütemhez szükséges munkáslétszám tulaj­donképpen sohasem volt biztosítva, az építkezésen általában 350-400 fő dolgo­zott. A Középhengermü programjához tartozó szelvények közül a Schloemann cég csupán az előnyújtó, továbbá a kör- és négyzetacélok üregezésének rajzait szállította. Minden más üregezési rajz itthon készült - a Kohóipari Tervező Iro­dában - ahol Mercader Jenő irányításával indult meg a munka. Ehhez a feladat­hoz a KITI kikérte Ormai Gyula kohómérnököt, aki abban az időben Schön Gyula irányítása mellett a diósgyőri hengersorok üregezési munkáit végezte. [231] A Középhengermű hengerellátásának későbbi gondját vetítette előre a gyár levele az O.T.-hoz, melyben jelzi, hogy a tervbe vett profilokhoz 272 db cca. 600 tonna összsúlyú, különböző felületi keménységű, öntött- valamint ková­csolt acél hengerre van szükség, amiben a tartalék garnitúra nem is szerepel. Beszerzésüket a Beruházási Tröszt külföldről import útján tervezi. Az egyes szelvényekre a berendezkedés sorrendjét a felettes szervek: rúdacélok, idom­acélok, laposacélok és a többi szelvények sorrendet adták meg. [232] Hasonló gondot jelentett a középhengermüi szerelvények és kapcsolófejek biztosítása, melyek elkészítéséhez nagyobb mérvű kapacitást kellett előteremte­ni. [233] A Középhengermű létesítésével kapcsolatban fellépett komoly problémák megoldására a Minisztertanács kormánybizottságot hozott létre, amelyben az érdekelt miniszterek, valamint az O.T. elnöke vett részt. Az „LKM Újjáalakítá­sát Irányító Kormánybizottság" titkárságát Vajk Péter vezette. A Középhengermű beruházási munkáinak hatékonyabbá tétele érdekében két szervezetet hívtak életre: 1. ) „Sz. 25 Középhengersori Szerelőüzem"-et, melynek vezetésével Schummel Rezső kohómérnököt bízták meg. A mechanikai szerelési munkák felelős vezetője Bobák Kornél gépészmérnök, a villamos szerelési munkáké pedig Sipos Gyula elektromérnök lett. [234] 2. ) Megerősítették a „Középsori Beruházási Intézőség" szervezetét, melynek vezetője Szomolányi Tibor, helyettesei Kovács Ottó és Schneider Károly lettek. A Középsori Beruházási Intézőség munkáját öt csoportban végezte: Építészeti csoport Moravszky András, Gépészeti csoport Hargitai László,

Next

/
Oldalképek
Tartalom