Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

A kolónia jogi helyzete, önállósodási törekvései

nagy károk érték. A telepek lakosságának intelligenciája és vagyoni ereje is mint legfőbb fokmérője a nagyobb fejlettségnek, jelentős indoka a különválásnak.”16

A felsorolt érvek ellenére továbbra is megmaradt az eredeti helyzet. A döntés írásos dokumentumát nem ismerjük.

1910. február 11-ei ülésén a megyei közgyűlés újra foglalkozott a telepeknek nagyközséggé alakulás iránt beadott kérvénnyel, amit Diósgyőr község képviselőtestületének nyilatkozattételre és az iratok felterjesztésére adtak ki. A községi képviselőtestület jelentését figyelembe véve a közgyűlés 1910. június 11-én majd szeptember 14-én tárgyalta ismét a kérvényt. A választmány javaslata ellenére, a közgyűlés névszerinti szavazással 45/28 arányban elutasította a kérelmet. Ezzel a döntéssel végleg lekerült napirendről a kolónia önállósodási törekvése.

A harmadik mozgalmat Miskolc városa indította el, amelyben Nagy-Miskolc gondolatát terjesztette elő. Ez a mozgalom járt végül sikerrel, s ez eredményezte azt, hogy 1950-ben létrejött a mai Miskolc.

16 B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 801/b. 32/1903.

21