Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

A kolónia-építészet forrásai (vázrajzok, helyszínrajzok, térképek

A KOLÓNIA-ÉPÍTÉSZET FORRÁSAI (VÁZRAJZOK, HELYSZÍNRAJZOK, TÉRKÉPEK) Városépítészet A 19. század utolsó harmadának jellegzetes stílusirányzata az ek­lektika, melynek városépítészetére a szabályosság, a racionális tisztán tagolt forma és a derékszögű beépítés volt a jellemző. A kor elképzelé­sei szerint a derékszögű utcarendszer szabályos négyszög alakú telke­ket eredményezett, mert szakszerű jó épület-alaprajz csak négyszög alakú kontúrba szerkesztve volt elképzelhető. A 19. század utolsó har­madában a zárt, városias beépítések mellett egyre nagyobb jelentőségű a nagyobb területek egységes, szabadon álló beépítésével nyert, városi­as, de lazább kertváros, kolónia ill. munkáskolónia építkezés. Az itt kialakított elvek már a 20. század új beépítési formái felé nyitják meg az utat. Az első, tervszerűen beépített villanegyedek az 1880-as évek közepétől jöttek létre. A lazább beépítés másik formája az egységes tervek alapján létesített munkáslakótelep (kolónia), amely a monarchia területén először a 19. század derekán Bécsben épült. A 19. század utolsó harmadában sorra épülnek az ilyen és hasonló elrendezésű koló­niák egész Európában.17 18 19 20 21 A diósgyőri vas- és acélgyár mellett a 19. század utolsó negyedé­ben a monarchia másik jelentős vaskohászati beruházása a morvaor­szági ostravai Vitkovicei Vasüzem volt. A gyárhoz ismert bécsi építé­szek közreműködésével 1876-1914 között lakótelep és intézményhá­lózat épült. A lakótelep kialakításánál itt is a komplexitás volt a fő cél a munkáslaktanyáktól, a szállodáig, a lakóépületek különböző típusai­ig (angol kolónia, I és U alakú házak, sor-házak stb.) A lakótelep fő te­re nagystílűén van kialakítva, aminek fő tengelyét a templom és az is­1 8 kola alkotja. Az anyaghasználatban itt is a téglaarchitektúra dominál. A monarchia területén jellegzetes munkástelepek épültek még Fiumében, Triesztben, valamint a boszniai Dolnja-Tuzlában . Fiu­17 Winkler G., 1983. 65. 18 M. Matej-J. Korbelárova-P. Leva, Nővé Vitkovice (1876-1914), 1992. 178. 19 M. M. É. E. K. 1892. 75. 20 M. M. É. E. K. 1899. 207. 21 M. M. É. E. K. 1900. 191. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom