Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

Összegzés helyett: a kolónia védelméről, megtarthatóságáról

A rendelet 3. § (2) bekezdése hatályban tartotta a helyi védelem alá vont területet és tovább finomította az épületenkénti átépítési javaslatokat.

Az elmúlt 4 év bizonyította a védelem realitását, de megmutatta az ellentmondásokat, túlzásokat is. Elkezdődött a terület ismételt felértékelődése, sok épület felújítása elkezdődött. Több épületbe visszaköltöztek a szülőkhöz a gyerekek és unokák. A fiatalok meglévő lakóházak bővítésével, átalakításával itt kívánják megvalósítani új lakásukat.

A pozitívumok mellett megjelentek a területen az oda nem illő építészeti elemek. Az épületek többsége ikerház, amelyek hangulatát, léptékét, törvényszerűségeit a lakók, de ennél nagyobb hiba, ha a tervezők nem veszik figyelembe. Több épületnél a mai ikerháztól nagyobb, tömegében, homlokzati kialakításában idegen, a meglévő épület struktúrájához, színezéséhez nem alkalmazkodó bővítéseket terveznek. így:- Bódé jellegű, melléképületek, gépkocsi tárolók épülnek (Vö. 48. kép.)- ízléstelen ipari jellegű gázmérő dobozok, gázvezetékek, redőnyszekrények és primitív drótkerítések valósulnak meg. (Vö. 49. kép.)- A kolónia hangulatától idegen homlokzatszínezést alkalmaztak több épületen, ami megszüntette az épület eredeti tégla architektúráját, hangulatát.

117. kép. A Pléh Sándor utca 18-20. sz. napjainkban

180