Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)
Összegzés helyett: a kolónia védelméről, megtarthatóságáról
- A legnagyobb problémát a római katolikus templom környéki szabályozás jelenti. Az itt lévő lakóházak földszintes tetőteres és emeletes négylakásos kialakításúak. Két utcára néznek, úgy, hogy az épület a telkek találkozási pontján szimmetrikusan helyezkednek el. Bármilyen bővítés így a meglévő beépítési, illetve építészeti jelleg megváltoztatásával jár. A jelenlegi terv szerint itt a négylakásos szabadon álló beépítést láncházas beépítés váltja fel. Már ez is a jelleg megváltoztatásával jár, de a szakaszos és nem következetes építés következtében zavaros és a beépítés jellegét teljesen megváltoztató építészeti együttes jön létre. Egy évszázaddal ezelőtt Diósgyőr közigazgatási területén olyan építészeti együttes alakult ki, amely nemcsak ipartörténeti jelentőséggel hanem építészettörténeti sőt várospolitikai jelentőséggel is bír. Értékét a város felismerte, így védelméről is gondoskodott. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján érzékelhetővé váltak a védelem hiányosságai is, így indokolt a jóvátehetetlen károsodások megelőzése érdekében ezek pótlása, a védelmi stratégia módosítása. A felülvizsgálat során fel kell adni a csak hatósági eszközökre támaszkodó védelmet és differenciált eszközrendszert kell alkalmazni. A hatósági védelem továbbra is elsőbbséget kell, hogy kapjon és a kolónia jelentős részét alkotó iker munkáslakásoknál jól alkalmazható. A hatósági tevékenység mellett fontos szerep kell, hogy háruljon a kidolgozandó támogatási rendszerre. A támogatási alap lesz a biztosítéka a kolónia egységes koncepció szerinti védelmének, továbbfejlesztésének. A kolóniának vannak olyan területei, ahol sem a hatósági eszközök sem a támogatási rendszer nem nyújt elég védelmet. Ilyen terület a római katolikus templom környéke, ahol négylakásos épületek helyezkednek el szabadon álló kialakítással. * * * Könyvem megírásával az volt a célom hogy felhívjam mind a szülőföldjüket szerető emberek, mind a szakmai társadalom figyelmét erre a Bükk lábánál elterülő rejtett értékre. Bízom benne, hogy a jelenleg még Csipkerózsika álmát alvó, de már az ötletszerű beavatkozásoktól sérült értékes terület a tudatos tervezés és értékmegőrzés következtében visszanyeri eredeti fényét és ismét igaz lesz az a megállapítás, amit a lexikonok őriznek a kolónia fénykorából: „összes munkástelepek közt a diósgyőri vas- és acélgyár munkástelepei tekintendők a legmintaszerűbbeknek”. 181
