Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola

ide kötötte ifjú éveinek minden emléke. Apja 1571-ben - gyógyíthatatlan betegsége következtében - távozott az élők sorából. Özvegy édesanyja nevelte egyetlen fiát és három leányát. Felnőve, István diósgyőri várkapitány és az uradalom részbirtokosa, királyi tanácsos, a pápai uradalom tulajdonosa és Hunyad vármegye örökös főispánja, valamint a dunántúli hadak főkapitánya. A diósgyőri templom a 18. század elején még őrizte emlékét Török Ferenc és Országh Borbála fiának, Török Istvánnak, aki katonaként, gazdálkodó földesúrként és a református egyház donátoraként volt ismert a korban nemcsak diósgyőri, hanem egyéb birtokain is. Diósgyőri birtokait nővérei családjaival együtt a conpossessoratus (közös birtoklás) intézményén keresztül igazgatta az uradalom tisztviselői segítségével a 16. század utolsó harmadában. Birtokigazgatása során a katolikus egyház birtoktörténetébe is beírta nevét, ugyanis az elpusztult diósgyőri pálos kolostornak az uradalommal szomszédos birtokait igyekezett megszerezni rokonaival, a többi conpossessorral együtt. Bár a kolostor épülete elpusztult, a szerzetesek elhagyták, javadalmainak birtokjoga továbbra is a pálos rendet illette. Először 1570-ben Török Ferenc veszi bérbe 7 évre 1000 forintért a ládi és újhelyi pálos egyesített kolostorok vikáriusától a diósgyőri, miskolci és csabai pálos javakat, majd 1572-ben már Országh Borbála és gyermekei újabb 8 évre megújítják a bérletet 1000 forintért. A birtokok között a diósgyőri Baráthegye nevű szőlőhegyen a pálosok földesúrként bírták a szőlőt, hiszen a szerződésben szerepel, hogy a bérlők a szőlő kilencedjövedelmét is beszedhetik, vagyis ez a javadalom most visszaszáll a földesurakra, köztük enyingi Török Istvánra. A bérletet 1591-ben Török István egyedül újítja meg aki 3 évre 170 forintot fizet a birtokokért. 1594-ben Török István a Diósgyőr környéki pálos javak mellett a zalai Örvényest és Enyerét is bérbe veszi, valamint a Veszprém megyei vázsonyi pálos birtokot is. A diósgyőriekért 170, a dunántúli jószágért 300 forintot fizet Bartulich Simonnak, a pálos rend generálisának. 1595-ben Török Fruzsina férje, bedeghi Nyáry Pál, az egri vár utolsó kapitánya sógorával, Török Istvánnal együtt köti meg az újabb bérleti szerződést a generális perjellel 150 forintért.

90 Török István még 1607-ben is bérli a diósgyőri pálos javakat.

91 Török István három házasságából gyermeke nem maradt és vele az enyingi Török család férfi ága kihalt. Első felesége pixendorfi Rueber Kata (Rueber János leánya) aki 1568-ban született, a második Tapolcsányi Ilona és a harmadik gersei Pethő Margit, aki férjét több évvel túlélte.

92 Enyingi Török István nemcsak birtokos főúrként és gazdálkodóként volt ismert kortársai előtt, hanem a törökök elleni harcokban is nagy tekintélyt szerzett ma90 Gyulai Éva J995. 58. p. 91 BmLt XV-17. Diósgyőr/1607 92 Nagy Iván 1865. 11. köt. 293-294. pp.