Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola

gának. Emlékét a Győr megyei Kocs községben élt László József református lelkész így örökítette meg egyháztörténeti munkájában a 19. században: ,Az 1594-95. évek igen gyászosak voltak magyar hazánkra nézve. A törökök Szinan basa vezérlete alatt betörvén hazánkban, Győrig nyomultak és Győrt is elfoglalták. A durva ellenség Győr felé vonulván az útjába eső községeket, így Kocs községet is kifosztotta és felégette, lakóit elpusztította. Iszonyú volt a pusztulás, amit a vidék falvai elszenvedtek, - ezekből az időkből maradt fenn az elpusztult vidék «gyori puszta» elnevezése. Az akkori földesúr, Enyingi Török István a gesztesi uradalmához tartozó községeket újra bené­pesíteni akarván, 1612. április hó 27-én Pápán egy nyílt levelet bocsátott ki, melyben 6 évi adó és szolgálatmentességet ígért azoknak, akik az elpusztult uradalmi községekben állandó lakosoknak megszállni hajlandóknak mutat­koznának. Igen valószínű, hogy az ellenség gyilkos fegyvereitől részben megmenekült régi lakosok, valamint a Duna—Tisza-közéről papjukkal együtt ideköltözött kun ivadékú emberek népesítették be újból Kocs községet. Enyingi Török István követvén apjának nyomdokait, földesúri pártfogásával hatalmasan gyámolította földesúri hatósága alá tartozó községekben az ala­kuló református egyházakat. így tette azt Kocs on is, ezért érdemel tőlünk hálás emlékezetet Török István neve! " 93 Diósgyőrben is ő a reformátusok egyik nagy patrónusa. Személyében a templom és iskola egyik alapítóját tisztelik a diósgyőri református egyház hagyományában. Feltételezzük, hogy a 16. század végén a diósgyőri közép­kori templom felújítási munkáit a földesúr, enyingi Török István kezdemé­nyezésére és hathatós anyagi támogatásával végezték. Ezért említhetik őt a régi írások a templom alapítójának. 94 Török István 54 éves korában halt meg Pápán 1618. június 3-án, holttestét azonban az uradalom központjában lévő diósgyőri református templomba (ma diósgyőri plébániatemplom) temették el, melynek ő volt egyik kegyura is. Nyughelye fölé márványtáblát helyez­tek, amire Enyingi Török István nevét és érdemeit tartalmazó szöveget vés­tek. A sírfelirat meglétét egy 1767-ben felvett vármegyei tanúvallatás bizo­nyítja, ahol a diósgyőri református egyház ingatlanairól kérdezték a diósgyő­ri reformátusokat, akik, miután a birtokukban lévő írásos bizonyítékokat is bemutatták arra, hogy templom, parókia régóta a reformátusok kezén van, egyik bizonyítékként elmondták, hogy: „néhai Enyingi Török István is ezen ' László József, Kocs község múlt század második felében szolgált református lelki­pásztorának egyháztörténeti munkája a Kocsi Református Egyház irattárában (Vincze Imre nyugalmazott kocsi iskolaigazgató szíves levélbeli közlése 1971. február 20-án, melyet ezúton is megköszönök) 94 A diósgyőri reformátusok állásfoglalása az új templomról (Species facti, azaz a diós­győri reformátusok ujj temploma építésérűl és az ott végben vitt investigatiónak circumstan­tiáirúl való declaratiő) 1770. DRefl

Next

/
Oldalképek
Tartalom