Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola
gának. Emlékét a Győr megyei Kocs községben élt László József református lelkész így örökítette meg egyháztörténeti munkájában a 19. században: ,Az 1594-95. évek igen gyászosak voltak magyar hazánkra nézve. A törökök Szinan basa vezérlete alatt betörvén hazánkban, Győrig nyomultak és Győrt is elfoglalták. A durva ellenség Győr felé vonulván az útjába eső községeket, így Kocs községet is kifosztotta és felégette, lakóit elpusztította. Iszonyú volt a pusztulás, amit a vidék falvai elszenvedtek, - ezekből az időkből maradt fenn az elpusztult vidék «gyori puszta» elnevezése. Az akkori földesúr, Enyingi Török István a gesztesi uradalmához tartozó községeket újra benépesíteni akarván, 1612. április hó 27-én Pápán egy nyílt levelet bocsátott ki, melyben 6 évi adó és szolgálatmentességet ígért azoknak, akik az elpusztult uradalmi községekben állandó lakosoknak megszállni hajlandóknak mutatkoznának. Igen valószínű, hogy az ellenség gyilkos fegyvereitől részben megmenekült régi lakosok, valamint a Duna—Tisza-közéről papjukkal együtt ideköltözött kun ivadékú emberek népesítették be újból Kocs községet. Enyingi Török István követvén apjának nyomdokait, földesúri pártfogásával hatalmasan gyámolította földesúri hatósága alá tartozó községekben az alakuló református egyházakat. így tette azt Kocs on is, ezért érdemel tőlünk hálás emlékezetet Török István neve! " 93 Diósgyőrben is ő a reformátusok egyik nagy patrónusa. Személyében a templom és iskola egyik alapítóját tisztelik a diósgyőri református egyház hagyományában. Feltételezzük, hogy a 16. század végén a diósgyőri középkori templom felújítási munkáit a földesúr, enyingi Török István kezdeményezésére és hathatós anyagi támogatásával végezték. Ezért említhetik őt a régi írások a templom alapítójának. 94 Török István 54 éves korában halt meg Pápán 1618. június 3-án, holttestét azonban az uradalom központjában lévő diósgyőri református templomba (ma diósgyőri plébániatemplom) temették el, melynek ő volt egyik kegyura is. Nyughelye fölé márványtáblát helyeztek, amire Enyingi Török István nevét és érdemeit tartalmazó szöveget véstek. A sírfelirat meglétét egy 1767-ben felvett vármegyei tanúvallatás bizonyítja, ahol a diósgyőri református egyház ingatlanairól kérdezték a diósgyőri reformátusokat, akik, miután a birtokukban lévő írásos bizonyítékokat is bemutatták arra, hogy templom, parókia régóta a reformátusok kezén van, egyik bizonyítékként elmondták, hogy: „néhai Enyingi Török István is ezen ' László József, Kocs község múlt század második felében szolgált református lelkipásztorának egyháztörténeti munkája a Kocsi Református Egyház irattárában (Vincze Imre nyugalmazott kocsi iskolaigazgató szíves levélbeli közlése 1971. február 20-án, melyet ezúton is megköszönök) 94 A diósgyőri reformátusok állásfoglalása az új templomról (Species facti, azaz a diósgyőri reformátusok ujj temploma építésérűl és az ott végben vitt investigatiónak circumstantiáirúl való declaratiő) 1770. DRefl