Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola
helységnek res(pec)tus (= tekintetes) földesura, amint a régi könyvek, amellyek tőlünk citáltattak, mutatják, hajdan abban a templomban volt eltemetve és az Epitaphiumát márvány kövön olvasták, s látták mostan élő itt lakos emberek is sokan" 95 A tábla, s így az egykori református földesúr emlékezetének sorsa a továbbiakban alig követhető. A Diósgyőri Református Egyház irattárában található egy feljegyzés, mely szerint Pápai Tóth Mihály református lelkész egy tanúvallatás során azt vallotta, hogy a sírkövet 1742-ben elmozdították eredeti helyéről, s a falba beépítették. Ekkor ugyanis Tertsák Mózes inspektor a követ „felvétette és a kőfalba berakatta''. 96 Tertsák Mózes, vármegyei alispán a vidék rekatolizációjában azzal is szerepet játszott, hogy egyik előmozdítója a minorita iskola 1773-ban megkezdett újjáépítésének. 97 Ma azonban már a plébániatemplom falában sem látható Török István epitáfiuma, talán csak egy alapos műemléki feltárás bukkanna az értékes feliratos emlékre, amelyhez hasonló igen kevés van a környék régiségében, talán csak a miskolci Avasi templom 16. század végi címeres síremlékeit említhetnénk, melyekkel Miskolczi Ambrus diósgyőri várnagy, Török István diósgyőri prefektusa 98 felesége és fia sírját jelöltette meg az özvegy férje és elárvult apa. 99 Az 1767-ben készült tanúvallatás során epitáfiumot említettek a diósgyőri idős emberek, ami arra utal, feliratos, szöveges, címeres sírkő fedhette Török István sírját a reneszánsz ízlésnek és a korabeli nemesi halotti kultusznak megfelelően. Bizonyos rávésték az enyingi Törökök híres címerét is (23. kép), melynek leírása: „a vértnek koronás fejű kígyó által kerített veres udvarában aranykoronából kiemelkedő és balra forduló medve, mely szájában kardot tart; fölötte a vért szegleteiben jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából a leírthoz egészen hasonló, kiemelkedő medve látható. " 10 ° Az ellenreformációnak a protestánsokra vonatkozó korlátozó intézkedéseit ismerve talán azért tűnt el az epitáfiumos sírkő a templomból, mert a reformátusok nagy patrónusának síremlékét a rekatolizáció idején nem látták szívesen, hiszen arra emlékeztette volna a híveket, hogy másfél századig a templom a református vallást szolgálta. A törökök a templomot, a parókiát és az iskolát felégették. Miskolcot és környékét az első (s talán a legnagyobb) török dúlás éppen a hódoltatás időszakában érte, 1544-ben, ekkor a város mindkét plébániatemplomát felA tanúvallatást idézi a reformátusok állásfoglalása az új templomról, Diósgyőr, 1770. DRefl 96 Feljegyzés (Responsio) a reformátusok templomáról (1770). DRefl 97 Bar si János 1997. 33. p 98 BmLt XV-17 Diósgyőr/1592 (BmLt IV. 501/a. 1. köt. 1592.) 99 Gyulai Éva 1991 !(X) Nagy Iván 1865. 11. köt. 298. p.
