Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Iskolák az államosítás után 1946-1955

zők száma csökkenjen. Amikor egyes igazgatók kérték a feletteseket, hogy az utasítást adják írásba, a válasz az volt, hogy írásba ugyan nem adják, de a végrehajtást ellenőrizni fogják, így nem volt tanácsos ellenszegülni. Meg­történt, hogy a diósgyőri majláthi iskolában 1953-ban egy lakatosmester hitoktatásra kívánta fiát beíratni. Az igazgató, aki 1946 előtt már 19 éven át a református iskola vezetője volt és a hittant is tanította - most kötelességé­nél fogva tájékoztatta a szülőt, hogy az állami iskola új szellemben tanít, a jövő a természettudományos oktatásé, és nem lenne helyes, ha fia kettős nevelést kapna. A szülő is magyarázta a maga igazát, és a vita egyre hosz­szabb, egyre hangosabb lett. Végül a szülő feldúlt arccal távozott, az igaz­gató pedig ingerült állapotban ment be nevelőihez. Szótlanul jött-ment, té­pelődött magában, végül így fakadt ki: „a lakatosmester mindenáron be akarja íratni hittanra a fiát. Nem tudja megérteni, hogy miért nem helye­seljük, hogy gyermeke az iskolában hittant is tanuljon ". Ekkor egyik tanára megkérdezte az igazgatótól, hogy ezt a szülőt ki tanította gyermekkorában az iskolában? Én - hangzott a válasz. Hittanra is? Igen - mondta az igazgató. A válasz egyértelművé tette, hogy az egykori tanítvány a régi bizalom alapján akarja fiát hitoktatásra járatni abban az iskolába, ahol régi tanítója működik, s nem érti, hogy aki őt annak idején a hittanra tanította, most miért van a vallásos oktatás ellen. A lakatosmester nem tudhatta, volt tanítója pedig nem mondhatta meg neki, hogy a régi és az új elvárások egyformán példaadó magatartást kívánnak. Az igazgató úgy vonta le maga számára is a követ­keztetést, hogy az állam szolgálatában a kenyér és megélhetés miatt az em­ber így ütközik önmagával. A háború megfélemlítést, bizalmatlanságot hagyott és a következő években a társadalmi fegyelem, a rend fellazult. Az együttélés szabályai megbomlottak, a becsület, a kötelességek teljesítése, az önzetlen segítőkész­ség, másokkal szemben a türelem, a megértés, a saját cselekedetek önbírála­ta, a környezet és a közös vagyon védelme, a feljebbvalók tisztelete, a nem­zeti összetartozás érzése - mind hiányként mutatkozott az egymást követő években. 1953-ban nyilvános tanügyi gyűlésen hangzott el az a javaslat, hogy a szabályok betartása érdekében cselekedni kellene a felső vezetésnek megfelelő intézkedésekkel, mert 20-30 év múlva az ellenőrzésre, a vezetésre hivatottak között is egyre kevesebb lesz a becsületesek, a megbízhatók szá­ma, de nem történt semmi. Az ideológiai harc és átnevelés fontos részét képezte az iskolákban az ifjúság mozgalmainak átformálása is. Mivel országos intézkedéssel 1948 ta­vaszán az ifjúsági egyesületek működését megtiltották, s megszűnt akkor a diósgyőri református iskolánál a 758. számú Bocskay cserkészcsapat is, vezetőjét, Balázs Józsefet június második felében értekezletre hívták Mis­kolcra, ahol rajta kívül mások is megjelentek, így a vasgyári fiúiskolától Réti

Next

/
Oldalképek
Tartalom