Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Iskolák az államosítás után 1946-1955

zők száma csökkenjen. Amikor egyes igazgatók kérték a feletteseket, hogy az utasítást adják írásba, a válasz az volt, hogy írásba ugyan nem adják, de a végrehajtást ellenőrizni fogják, így nem volt tanácsos ellenszegülni. Megtörtént, hogy a diósgyőri majláthi iskolában 1953-ban egy lakatosmester hitoktatásra kívánta fiát beíratni. Az igazgató, aki 1946 előtt már 19 éven át a református iskola vezetője volt és a hittant is tanította - most kötelességénél fogva tájékoztatta a szülőt, hogy az állami iskola új szellemben tanít, a jövő a természettudományos oktatásé, és nem lenne helyes, ha fia kettős nevelést kapna. A szülő is magyarázta a maga igazát, és a vita egyre hoszszabb, egyre hangosabb lett. Végül a szülő feldúlt arccal távozott, az igazgató pedig ingerült állapotban ment be nevelőihez. Szótlanul jött-ment, tépelődött magában, végül így fakadt ki: „a lakatosmester mindenáron be akarja íratni hittanra a fiát. Nem tudja megérteni, hogy miért nem helyeseljük, hogy gyermeke az iskolában hittant is tanuljon ". Ekkor egyik tanára megkérdezte az igazgatótól, hogy ezt a szülőt ki tanította gyermekkorában az iskolában? Én - hangzott a válasz. Hittanra is? Igen - mondta az igazgató. A válasz egyértelművé tette, hogy az egykori tanítvány a régi bizalom alapján akarja fiát hitoktatásra járatni abban az iskolába, ahol régi tanítója működik, s nem érti, hogy aki őt annak idején a hittanra tanította, most miért van a vallásos oktatás ellen. A lakatosmester nem tudhatta, volt tanítója pedig nem mondhatta meg neki, hogy a régi és az új elvárások egyformán példaadó magatartást kívánnak. Az igazgató úgy vonta le maga számára is a következtetést, hogy az állam szolgálatában a kenyér és megélhetés miatt az ember így ütközik önmagával. A háború megfélemlítést, bizalmatlanságot hagyott és a következő években a társadalmi fegyelem, a rend fellazult. Az együttélés szabályai megbomlottak, a becsület, a kötelességek teljesítése, az önzetlen segítőkészség, másokkal szemben a türelem, a megértés, a saját cselekedetek önbírálata, a környezet és a közös vagyon védelme, a feljebbvalók tisztelete, a nemzeti összetartozás érzése - mind hiányként mutatkozott az egymást követő években. 1953-ban nyilvános tanügyi gyűlésen hangzott el az a javaslat, hogy a szabályok betartása érdekében cselekedni kellene a felső vezetésnek megfelelő intézkedésekkel, mert 20-30 év múlva az ellenőrzésre, a vezetésre hivatottak között is egyre kevesebb lesz a becsületesek, a megbízhatók száma, de nem történt semmi. Az ideológiai harc és átnevelés fontos részét képezte az iskolákban az ifjúság mozgalmainak átformálása is. Mivel országos intézkedéssel 1948 tavaszán az ifjúsági egyesületek működését megtiltották, s megszűnt akkor a diósgyőri református iskolánál a 758. számú Bocskay cserkészcsapat is, vezetőjét, Balázs Józsefet június második felében értekezletre hívták Miskolcra, ahol rajta kívül mások is megjelentek, így a vasgyári fiúiskolától Réti