Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Népiskolai tanterv és tanítók Diósgyőrben 1930-1946

levelében majd minden tantárgy minősítése, érdemjegye jeles vagy jó legyen. A diósgyőri fiúk 1920-tól Miskolcon az Evangélikus Tanítóképzőben szerezhettek tanítói oklevelet, ebbe a képzőbe evangélikusok, reformátusok, római katolikusok, görög katolikusok jártak. Részükre a hit- és erkölcstan tantárgyat az illetékes felekezetek vallástanárai oktatták. A tanítás kezdete előtt és befejezésekor a naponkénti ima egységes szövegű volt. A tanítóképző tanárai az oktatáson felül útravalóval is ellátták a képzősöket, így e könyv szerzőjét is. A néptanító legfőbb elve a nevelésben és oktatásban a személyes példaadás legyen! Példaadás magatartásban, szolgálatban, becsületben, emberségben, illemtudásban, de még öltözködésben is, mert amilyen a külső, olyan lehet az ember belső érzelemvilága, annyira rendezett, vagy rendezetlen. Az írásbeli munkákból a tanítók személyiségére következtethetnek, azért legyen szép, szabványszerű, mert az is növeli tekintélyüket. Maguknak kaparhatnak, de másoknak gondos, formás betűkkel írjanak, mert az a tisztelet kifejezője is. Önmagukban kell megformálni az eszményi embert, hogy a felnőtt társadalmat akarva-akaratlanul is formálni tudjuk. Az iskolán kívül az ifjúsággal való foglalkozás, a társadalmi élet szervezése, formálása, a népmüvelés a néptanítók feladata, példaadás békében és háborús időkben. Voltak egyházi, községi és állami népiskolák. Az egyháziak többsége falun egy tanteremből, valamint szolgálati lakásból állt, a községi és állami pedig több tanteremmel rendelkezett. A kezdő tanítónak, tanárnak 19301941 közötti években nehéz volt álláshoz jutni. A megüresedett egyházi és községi álláshelyeket hivatalos közlönyben hirdették, azokra lehetett pályázni. Csatolni kellett a kérelemhez a tanítói oklevél másolatát, ha volt az illetőnek, akkor az orgonista-kántori oklevelet. Ezt a képesítést az evangélikusok Miskolcon, a reformátusok Sárospatakon, a katolikusok pedig Egerben szerezhették meg külön vizsga eredményeként, ha jó zenészek voltak. A pályázathoz mellékelni kellett minden olyan ajánló igazolást, amely a pályázó érdemeit bizonyította. A beérkezett 20-30 kérelemből az iskolaszék kiválasztott néhányat, és a pályázókat meghívta bemutatkozásra saját költségükön. Az iskolaszék tagjai kíváncsiak voltak a pályázó megjelenésére, modorára, hangjára, orgonajátékára stb. A meghallgatások után történt a választás, a meghívás. Aki elnyerte az állást, az bizonyos mértékben függőségi viszonyba került választóival, az egyháznál elsősorban a lelkipásztorral, akire hallgatott a választói testület. Fizetését a díjlevél tartalmazta, amely felértékelt természetbeni juttatásokból és kiegészítő államsegélyből állt. Diósgyőrben a református iskolánál két tanerő kertes szolgálati lakást, az egyháztól 10% készpénzt és államsegélyt kapott. A harmadik és negyedik tanerő fizetésének 10%-át készpénzben az egyháztól, a többit államsegélyből kapta. Az egyházi tanító munkáját ellenőrizte az egyházi hatóság és az állami tanfelügyelő. Elsősorban férfi tanerőt alkalmaztak, tőlük nagyobb fegyelemtar-