Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Népiskolai tanterv és tanítók Diósgyőrben 1930-1946

pat közös tevékenysége volt a selyemhernyó tenyésztése is, továbbá az állatvédelmi munka, amelyért a helybeli Nimród Vadásztársaságtól pénzjutalmat kaptak. A cserkészkedés egyik elvárását, a tűzrakást és a főzést bükki kirándulások alkalmával gyakorolták. A népiskolákat 1948-ban a kötelező hat osztályról nyolc osztályos általános iskolává fejlesztették országosan és akkor megszűntették a polgári iskolát Diósgyőrben. Az épület maradt, de abban a továbbiakban 8 osztályos leányiskola működött. A két polgári iskola anyakönyveit Diósgyőrben a 21. számú általános iskola őrzi. Polgári iskolai végbizonyítvánnyal hivatalokban, adó- és pénzügyi intézeteknél lehetett munkát kapni, de vezető állás betöltéséhez is elegendő volt több helyen. Népiskolai tanterv és tanítók Diósgyőrben 1930-1946

23 A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 2495/1932. számú rendeletével jelent meg az új Népiskolai Tanterv és Utasítás 1932-ben, amely így határozta meg az állami és egyházi alsó fokú iskola lényegét: „A népiskola célja a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatos hazafias polgárokat nevelni, kik az általános műveltség alapelemeit bírják és képesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben érvényesítsék. " A népiskolai tantervben meghatározott tantárgyak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv, számolás és mérés, földrajz, a magyar nemzet történelme, polgári jogok és kötelességek, természeti és gazdasági ismeretek, rajz, ének, kézimunka, testnevelés. A népiskola hat osztályos volt, a diósgyőri állami iskolában minden osztályt egy tanító, vagy tanítónő nevelt és oktatott az 1-4. osztályokban külön csoportba ültetve a fiúkat és lányokat. Az 5. és 6. osztályos fiúk külön épületbe és a lányok szintén külön épületbe jártak. Az első osztályosok a betűket kézjelekkel kapcsolt hangoztatással - fonom imikával - sajátították el. Fontos szerepet kapott a beszéd és értelemgyakorlat tantárgy az 1-4. osztályokban. A számolás és mérés megkívánta a rendszeres gyakorlást, a fejben való számolást, a szorzótáblát a füzet - ahogy akkor nevezték az irka - hátoldalán láthatta a tanuló. Annak az egész osztály által egyszerre történt mondatása a tanítás megkezdése előtt, vagy a tanító megérkezéséig általános szokás volt vigyázó felügyelete mellett. Ezzel hasznosan elejét vették a lármának, a rendetlenkedésnek. A magyar nyelv keretében történt a helyesírás, a szépírás gyakorlása, majd a második osztállyal elkezdve a fogalmazás. A délelőtti és délutáni tanítás azonos osztályban időt engedett az értelmes olvasás gyakorlására. Az olvasmányok nyelvezete, tartalma erősítette a tanuló