Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - A polgári iskola

tanulókat az intézetben uralkodó szigorú, de atyai fegyelemmel tartottuk féken, így súlyosabb fegyelmi eset nem is fordult elő". Ez úgy értendő, hogy a fiúknál az osztályfőnök a rendetlen, vétkes tanulónak kiosztotta bottal a három fenekest, mert a 40-54 fős osztályban hetenként akadt egy-két magáról megfeledkezett tanuló. A lányoknál nem alkalmazták a testi fenyítést. A leányiskola 1933/34. évi értesítőjében Domán Róza igazgató ezt írta az iskolában betartandó fegyelemről: „A tanulók magaviselete általában jó. Alapelvünk, hogy minden növendéknek meg kell tanulnia, mi a fegyelem, mi az engedelmesség, mert csak így lehet a jövőnek kötelességteljesítő, dolgos magyar nőket nevelnünk. Növendékeink jó magaviselete a vallásos neveléssel volt elérhető, mert a hit, a vallás, az erkölcs az alapja a haza szeretetének, az ember igazi boldogságának, talpköve a nemzet erejének. " A fiúpolgári egyesülete volt a 237. számú Mátyás Király Cserkészcsapat. A cserkészet nevelési irányelve, hogy olyan fialatok által neveljen, akik szervező képességükkel, vonzó barátságukkal, a tíz cserkésztörvény betartásával hatni tudnak társaikra, akik a „próbakövetelmények " elméleti valamint gyakorlati teljesítését elvárják, megkövetelik. Tevékenységük 10-12 fős őrs és raj keretében történt, főleg őrsi foglalkozásokon. Iskolán belül a tagság önkéntes volt, nem kötelező, megkülönböztetéssel, vagy előnnyel nem járhatott. „A cserkész ahol tud, segít" - írja a harmadik törvényük, vagyis, hogy ne múljon el nap, hogy valakivel, valahol jót ne cselekedjen. A negyedik törvény: „A cserkész minden cserkészt testvérének tekint", bárhol él is a világban. A csapat parancsnoka az 1933/34. tanévben dr. Fölföldi Sándor tanár. Emlékezetes maradt az 1933. esztendő, mert akkor volt a világ cserkészeinek nagy találkozója, táborozása, a „

Jamboree" Gödöllőn. A csapat tagjai augusztus 7-én látogatóként tekintették meg a különböző altáborokat. A tanév folyamán dr. Fölföldi Sándor tanár úr kezdeményezésére mondatöredékeket gyűjtöttek idős helybeliektől és azokat iskola dolgozatként írták meg, ő pedig - szavai szerint - „átjavítgatva, átfésülve" egésszé formálta, majd 1934-ben a Müller Nyomda kiadta „Diósgyőri mondák, regék" címen. A könyv az alábbi mondákat tartalmazza: A 600 éves mogyorófa, Diósgyőri szénbányászat keletkezése, Királykút, Kőkért, Molnár-szikla, Pecér királyasztala, Szentléleki romok és Vaskapu. A csapat a lakosság számára három hangversenyt szervezett a diósgyőri Tapolca-fúrdő nagytermében, az elsőt 1933. december 9-én, amikor Szilágyi Levente karnagy vezetésével a Vasgyári Tiszti Dalegylet mutatkozott be és ismertették működésük történetét. A második 1934. április 14-én a Vasgyári Jószerencse Dalkör hangversenye volt Nagy Ferenc karnagy vezetésével, a harmadik 1934. május 9-én, amikor az akkor országos hírű Murgács Kálmán magyarnóta-estjének tapsolt a közönség. Minden hangversenyen köszöntők, szavalatok, cserkész bűvészkedések tették kedvessé az estét. A cserkészcsa-