Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A római katolikus egyház
király 1736-ban az egykori pálos javadalmat, a Diósgyőr melletti Csanyik pusztát a romos bükki Szentlélek kolostorral együtt a pálos rendnek adományozta azzal a feltétellel, hogy a rend állandóan két papot tartson egykori kolostoruk, a Krisztus Teste diósgyőri rendház romjainak helyén. így került 1737-ben ismét két szerzetes a sajóládi pálos konventből Diósgyőr határába, a Felsőgyőr-majláthi kolostorba. A régi pálos monostor helyén Kotnaky Fülöp sajóládi perjel 1739-40-ben építette a részben ma is álló szép új kolostort 9 szobácskával, refektóriummal sőt külön majorházzal (3-4. kép). Az elpusztult kolostor újjáépítését a szerzetesek ünnepélyes beiktatásával koronázták meg 1742. május 27-én. 24 A Bükk hegység településeinek lelki gondozásában nagy segítséget jelentettek a pálosok. A diósgyőri plébánia újraalapításának és a pálos kolostor újjáépítésének időszakában Diósgyőrhöz tartozott Kisgyőr, Varbó, Parasznya, Radistyán, Kondó, Bábony, Kápolna, Huta és Hámor egyháza is. Ezek közül Huta 1790-ben, Hámor 1794-ben lett önálló. Az 1769-es canonica visitatio a diósgyőri plébánia filiáiként (leányegyházaiként) Kisgyőrt, Radistyánt, Parasznyát, Varbót valamint Ó- és Újhutát nevezi meg. 25 A diósgyőri anyaegyházhoz tartozott Varbó, Parasznya, Radistyán, Kondó, Bábony, Kápolna leányegyházakat a 18. század végén a sajószentpéteri egyházhoz, Kisgyőrt pedig 1769-ben a harsányi plébániához csatolták. 26 3. kép. Az 1739-ben újjáépült diósgyőri pálos kolostor - részlet (I960 körül) (Fotónegatív: HOM Negatívtár 37707) Soósímre 1985. I. 126-127. pp. FLE AN Na 3419. 179. p. Keresztes Vencel 1928