Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - Az evangélikus egyház

és a szovjet csapatok között. Moravcsik Sándor naponként lejegyezte a diósgyőri lakosságot érintő háborús eseményeket egy kettéhajtott papirosra, melyet az egyház egyik naplójában talált meg e könyv szerzője az egyház irattárában folytatott kutatásai során. Abból idézzük az egyházát közelebbről érintő sorokat. „1944. január 7-én légi veszély zavarta meg az utolsó hittanórát. Március 19-én bombacsapásszerűen ért a hír, hogy németek szállták meg az országot. A németek megszállták a községet is, a templomtól néhány száz méterre eső hídon is német őr állt őrséget. Március 29-én Heinz Pague neustadti és Hans Heutschel drezdai hadnagyokat szállásolták a paróchiára. A községben összeszedték a baloldali elemeket, köztük Nyírő Sándort, Sebők Bélát és Szepesik József evangélikusokat. Nagyszombat este megérkezett az első ellenséges gép Diósgyőr fölött... Megkezdődött a menekülés a falvakba... Május 14-én megjelentek a harang-leszerelők és a lelkész kérésére egy nap haladékot adva, másnap ledobták a toronyból gyönyörű szépszavú «Miatyank» harangunkat... Légitámadások június 2-a óta fokozódtak... Szeptember 13-án, déli 1 órakor a Vasgyárat bombázták az angolok. A község népe kimerült, szeptember 17-20 közötti héten minden este jöttek ellenséges gépek... A községen át heteken keresztül vonultak a menekültek. Iszonyatos látvány volt. Október 23-án délben már hallani lehetett az ágyúdörgést... November 17-én 12 óra 30 perckor tűntek fel az első orosz csapatok a község délkeleti oldalán fekvő hegyek felől. Egy félóra múlva már kitört az utcai harc... Délután 3 órakor templomunkat tankágyú gránátja érte, mellyel szemben a templom fala erősnek bizonyult, de az alatta levő sekrestye tetőzete súlyosan megrongálódott. A front vonala a paróchia kerítéséig terjedt, melynek vonalán az orosz harcosok beásták magukat, míg a községnek ettől a vonalától északra terjedő nagyobb fele a németek kezén volt. A legsúlyosabbnak mondható utcai harcok folytak itt ezekben a napokba. A következő napon, szombaton a paróchia elé esett és robban egy tankgránát, súlyosan megsértve a paróchia egész nyugati falazatát, egy helyen át is lyukasztva azt... November 19-én vasárnap hallgattak a község harangjai. Ezen a vasárnap a közeli pincébe ment a lelkész istentiszteletet tartani, mely után nagyon vágyakoztak az egybegyűllek. Egy evangélikus, egy református, egy katolikus ének eléneklése után egy-egy igét olvastunk fel, közös bensőséges ima, közösen mondott Miatyánk után a Himnuszt énekeltük el! Ezen a napon egy orosz harcos holttestét temették el bajtársai az iskola kertjébe... A katonák a templomot nem bántották. December 10-én vasárnap nem lehetett istentiszteletet tartani - mint november 26-án sem. Ezen a napon kezdődött meg az offenzíva, mely aznap este Pereces és a papírgyár elfoglalásával ért véget. A német csapatok ezen a délután erősen lőtték a községet, melynek eredménye lett az iskola bejáratának súlyos megrongálása és a templom keleti ablakainak szinte teljes elpusztulása. Decem-