Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)
A latin és német nyelvű iratok fordítása
22. Mátyás király oklevele, hogy a polgárok nem kötelesek a várba beköltöző és elköltöző tisztviselők holmiját oda- és elszállítani. Kelt Diósgyőrben, 1461. augusztus 9-én. 23. Beatrix királyné oklevele a János plébános és a polgárok közössége közötti vitás kérdésekről az egyházat illető dolgok és jószágok ügyében, mégpedig a három kerekű malmot és a miskolci ispotály csabai malmát illetően, valamint, hogy a polgárok oltárigazgatóságokat javadalmazzanak, és saját jelöltjeiket ajánlhassák plébánosnak jóváhagyásra. Kelt Budán, Keresztelő Szent János születése ünnepe (június 24.) utáni csütörtökön. A polgároknak érvényben tartható ez a kiváltság. 24. Lajos király oklevele, hogy a tisztviselők ne adhassanak új íteletet, mivel ez a király saját kegye. Kelt Budán, 1516. május 18-án. Következnek Mohi mezőváros oklevelei 1. Lajos király oklevele két országos vásárt enged, az egyiket Szent Lukács napjára, a másikat Pünkösdre, a hetipiacot minden héten csütörtökre. Kelt Budán, 1520. június 19-én. Vélemény: hogy ez az oklevél érvényben maradjon, nem csak a város lakóinak, hanem legszentebb felségteknek is érdeke. 2. Ulászló király oklevele megerősíti Mátyás királyét, amely szintén megerősíti I. Lajos király oklevelét, hogy Mohi mezőváros polgárai nem kötelesek más bírák sem egyháziak, sem külsők elé állni, kivéve bűnügyekben, hanem saját bíráik vagy tisztviselőik előtt ítéljenek felettük. Ulászlónak ugyanezen oklevele tartalmazza Mátyás király másik, Diósgyőr vára várnagyaihoz írt levelét, amelyből kitűnik, hogy a polgároknak joguk volt plébános választására. Mátyás királynak egy további, a vár parancsnokaihoz írt 208
