Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)

A latin és német nyelvű iratok fordítása

5. Anna királyné oklevele, amellyel megerősíti Győr, Miskolc, Keresztes mezővárosokat és egyéb Diósgyőr várához tartozó falukat abban, hogy a földesúri kilenced és az aratóknak járó rész után ne fizessék a tizedet, hanem előbb a földesúri kilencedet vonják le, és a maradékból adják a tizedet.

Vélemény: jogos szabadság, meg kell nekik tartatni.

6. Zsigmondnak Miskolcon, 1411. március 3-án kelt oklevele, a- melyben lehetőséget ad a város lakóinak derék és a híveknek alkalmas plébános választásához.

Vélemény: meg kell a városnak ezt a kiváltságot őrizni.

7. Ulászlónak Budán, 1511. december 28-án kelt oklevele ugyanilyen tartalommal.

8. Mária királyné oklevele ugyanilyen tartalommal. Kelt Visegrá- don, 1523. szeptember 3-án.

9. Anna királyné oklevele ugyanilyen tartalommal. Kelt Budán, 1503-ban.

10. Mátyás király oklevele, amelyben szabadságot ajánl minden Diósgyőr vára hatósága alá beköltözni szándékozónak, bármerről jönnének is, az adók és terhek alól hat évi mentességgel, és így akkor se fizessenek adót, ha elmennek és visszatérnek. Kelt Budán, 1446. június 1-én.

Vélemény: mivel az idő már elmúlt, az oklevélnek már nincs érvénye, nem lenne azonban haszontalan, ha legszentebb felségtek most is hasonló szabadságot hirdetne meg.

11. Zsigmond király oklevele az egri káptalan átiratában megengedi, hogy a Sajó folyó felét használják a város lakosai határjel205