Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)

A latin és német nyelvű iratok fordítása

alatt nyújtják be. A kiváltságok lényegét hasznosnak tartjuk rendben idecsatolni, és mindegyikhez röviden véleményt adni. Jóllehet a biztosok azt írták, ólt legszentebb felségteknek megírták a kiváltságokról a véleményüket, ezt mi mégsem láttuk.

Miskolc kiváltságai

1. Mátyás 1467. május 20-án, Budán kelt oklevele bármely vám alól mentességet engedi a polgárok saját árui után.

Vélemény: csak az országon belüli vámoknál, réveknél és átkelőiméi érvényes, egyébként azon áruk harmincadainál, melyeket a polgárok az országból kivisznek, vagy országba behoznak, nem érvényes, és ezek felól a polgárok nem is vezethetnek be semmiféle más szokást, mivel a behozottak és kivittek után a harmincadot most is meg kell fizetniük.

2. Lajos király 1519-ben kelt oklevele arról, hogy a polgároktól a kilencedszedésnél ne vehessenek el több bort bírság címén, mint amennyiről kiderül, hogy tévedésből vagy más módon eltagadták.

Vélemény: jogosnak gondoljuk.

3. Mátyás király Bécsben, az Oculi vasárnap előtti hétfőn kiadott oklevele az új házakra adott négyéves szabadságról már rég érvényét vesztette.

4. Anna királyné oklevele megerősíti Mátyás királyét, hogy ne lehessen senkinek idegen bort a városba hozni és árulni, Mátyás király oklevelének kelte 1472. augusztus 1. Anna királyné oklevelének kelte: Buda, 1503. február 11.

Vélemény: meg lehet engedni ezeket az előjogokat a város javára legszentebb felségtek sérelme nélkül.

204