Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)

A latin és német nyelvű iratok fordítása

mezőváros végvárában tartózkodik, látszik a leginkább alkalmasnak és megfelelőnek számunkra a kapitányságra, vagyis a várnagyi hivatalra. Vitéz, derék, szerény, józan, a barbár faragatlan- ságtól és vadságtól magát távol tartó férfiú ó', aki a cselekedeteiben jó értelemmel és renddel mérsékli magát. Úgy ítéltük meg tehát, hogy az előbb mondott vár kapitányának, vagyis várnagyának őt lehetne megtenni felségeitek hasznára, mivel hogy ama vár és föld igen erős védelemre szorul; mégpedig olyan módon, hogy reá bízattassék a vár védelme és alája legyenek rendelve azok a lovasok és gyalogosok is, akiknek, mint a hely és az uradalom védelmére szükségeseknek az oda való vezénylését és ott való tartását felségeitek kegyelmesen elhatározzák. Azután rendeltessenek a várba két kisebb várnagyok, akik állandóan a várban tartózkodjanak, s ezek is a mondott kapitánytól, vagyis várnagytól, Zalay Ferenctől függjenek - amiképpen Balassa úr és meghalt házastársa is kettőt tartott, mivel úgy tudjuk, hogy a vár is kettős, s együtt ügyeltek a vár biztonságos őrzésére és védelmére. Zalay Ferenc pedig, ha a dolog azt követelné meg, a lovasságot maga mellé véve kivonulna a mezőre és amennyire csak lehet, védelmezné a vár alattvalóit és a helységeket az ellenség pusztításától, kapcsolatot tartva a szomszédos kapitányokkal, s a legközelebbi szomszéd egri és szendrői végvárakkal is.

Továbbá úgy látjuk jónak, hogy a vár jövedelmeinek az igazgatására és gondozására egy hűséges, szorgalmas és a gazdálkodásban jártas személyt kell állítani, aki a tiszttartó hivatalában működvén, a vár összes jövedelmét és egyéb haszonvételeit gondozza és beszedi, s mindenről helyes számadást tesz, s ezekbe a jövedelmekbe semmilyen módon nem avatkozik be a kapitány, vagyis parancsnok, leszámítva, hogy amikor szükség lenne rá, akkor segítségére kell neki lennie. A mondott tiszttartó pedig a várnagyok, a lovasok, a gyalogosok és a várnak a többi, szükséges szervitorai számára fizetést szolgáltasson a felségeitek által kiadott utasításnak és limitációnak megfelelően, s minden egyes esztendő eltelté182