Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
III. A 19. századi nagy válság évei (1873-1877)
való nyersvasat gyártanak. A hegesztőpesteknél pedig Siemens-féle gázfejlesztőkkel dolgoznak. A szénbányák tanulmányozása után a karvini kőszénnel való kísérletezést ajánlotta, azonkívül a nagyolvasztóhoz sziléziai és witkovitzi kokszot javasolt.19 Az 1874-es esztendőben mindenesetre már nagy haladást ért el a folyamatos bajokkal küzdő vasgyár. Az áruveszteség 97 399,- forintot tett ki, mely összeg főleg abból adódott, hogy a készleten lévő nyersanyag árát - az állandóan csökkenő anyagáraknak megfelelően - csökkentett értékben kellett az év végi elszámolásban szerepeltetni. Ha ezt figyelembe vesszük, a való helyzet az volt, hogy az üzem fenntartását a termelés teljes mértékben fedezte, sőt régi áron számolva, még 14 985,25 forint nyereség is mutatkozott. Tehát mindazok az intézkedések, melyeket Péch Antal hivatalba lépése óta a diósgyőri gyárban bevezetett, éreztették hatásukat.20 Hamerák külföldi tanulmányútján különösen a Bessemer- és Siemens-Martin- acélgyártási tapasztalatokat tanulmányozta, melynek alapján a diósgyőri gyárban a Bessemer-acélgyártás és a Siemens-féle regeneratív tüzelés bevezetését látta célravezetőnek. 1875. februárban a Dél-Franciaországban alkalmazott Pemot-féle kemencék felépítésére tett javaslatot. A Selmecbányái Bányaigazgatóság a javaslatot a Minisztériumhoz terjesztette fel azzal, hogy véleménye szerint a diósgyőri gyárban a kavartvassín helyébe az acélsín gyártását lenne célszerű bevezetni. A Bessemer-féle eljárás ugyan költséges, de a saját szén használata mellett a Martin-acélgyártás célravezetőbb lenne, feltételezve, hogy a vasgyár berendezése kellőképpen átalakításra kerülne. A Bányaigazgatóság megemlíti, hogy a Siemens-féle regeneratív tüzelésre már két évvel előbb javaslatot tett, de ezt a javaslatot felsőbb helyen elutasították, miután azonban az acélsín kereslet mindinkább előtérbe kerül, támogatja a gyárnak a Pemot-rendszerre való áttérésre tett javaslatát. Véleménye szerint a befektetett tőke az elérhető nyereséggel fedezhető lesz.21 A Pernot- féle kemencére a magyar szakemberek is felfigyeltek, megállapításuk szerint egy ilyen kemence három régivel egyenértékű, kiszolgálásához pedig csak két kavaró és két ta- nonc szükséges, tehát az olcsóbb és minőségileg jobb gyártás biztosítéka megvan.22 Tárgyalások a gyár bérbeadásáról A diósgyőri vasgyár - és ezen belül a hengermű - fiatal életében az 1875. évet a fordulat évének nevezhetjük. Hamerák beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 1875-ben megállította a deficites gyártást. A vasgyár termelése még a piaci konjuktúra nélkül is kielégítővé és jövedelmezővé vált. Hamerák kiváló szaktudásával és eredményes vezetésével, valamint hengerész munkatársainak önzetlen segítségével a gyár túljutott az első évek nehézségein, gyártási profilja tovább bővült. 1875-ben már tekintélyes gyártási programmal rendelkezik a diósgyőri gyár, bányasínekből 7, 8, 9, 13 kg/m szelvényeket, I. rangú pályasínekből a 23,6 kg/m szelvényt, 19 UBA. HKG. 212/1875. 20 UBA. HKG. 110/eln. 1875. 21 UBA. HKG. 7251/1875. 22 BKL. 1875 évf. Vili. évi 20-21. sz. 166-167. p. legújabb üzleteredmények a Pernót-féle pestekben Ougreeben. 60
