Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

1868. évi kiadás 228 872,02 Ft 1869. évi kiadás 566 734,64 Ft 1870. évi kiadás 899 880,78 Ft összesen: 1 695 487,44 Ft A miniszteri meghagyás figyelembevételével a gyár és a Bányaigazgatóság a várható termelési előirányzatát 10 hónapra elkészítette. Megállapítást nyert, hogy az ere­deti előirányzatnál több is termelhető, ha tudnak elegendő ócskasínt szerezni és a Mis- kolc-diósgyőri vasút mielőbb megindul.80 A hengerműben a Minisztérium utasítása sze­rint a kavaró- és hegesztőkemencéket jelenlegi formájukban mindaddig meg kellett tar­tani, amíg a szénhelyzet az átalakítást szükségessé nem teszi. Az üzemi eredmények hónapról-hónapra javultak és az ócskasín beérkezések arányában mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy az üzem önerejéből fenn tudja tartani magát.81 Az üzemi eredmények továbbfejlesztése érdekében, a korábbi elhatározás alap­ján, a hengerműből a gőzfuvót a nagyolvasztóba helyezték át.82 Minden jel arra mutatott, hogy a gyár most már a folyamatos és gazdaságos üzemmenetet tartani tudja. Sajnos azonban előre nem látható akadályok a fejlődés útját állták. Március végén a nagyol­vasztó faszénkészlete kimerült, a nagy esőzések miatt az erdészet a szállítást megkezde­ni nem tudta, így 14 napos kényszerleállást kellett a nagyolvasztónál elrendelni.83 A hengermű termelésénél az átmeneti javulás után az év közepén az ócskasínek hiánya miatt újabb termeléscsökkenés állt elő, ami erősen befolyásolta az önerőből való fennmaradás esélyeit, Annyi kavarókemence nem állt rendelkezésre, hogy az ócskasínek pótlására maga gyártson nyerssíneket. A meglévő 10 kemencének 18-ra való felemelését kérték.84 A gyárnál még fennálló nehézségek és hiányosságok a sorozatos felterjeszté­sekhez annyira előtérbe állították a Minisztériumnál a kérdést, hogy Kerkápoly pénz­ügyminiszter május elején személyesen látogatta meg a gyárat és a bányákat, hogy köz­vetlen tapasztalatai alapján tudjon rendelkezni.85 Miután a gyárnál a kezdeti kezelési nehézségek megszűntek és Glanzer müfőnök egészségi állapota is rendbejött, a Minisztérium Moschitz Márton rhonici igazgatót ide­iglenes gyárvezetői beosztásából felmentette és Glanzer a gyár vezetését ismét átvette.86 A gyakorlat bebizonyította, hogy ennél a kezdő üzemnél a személyi cserére szükség volt, kellett egy olyan szakértő, aki szakmai és gyakorlati felkészültségével meg tud és meg akar küzdeni a nehézségekkel. Glanzer dicséretesen belátta, hogy az üzem vezetéséhez a kellő jártassága és tudása még nem volt meg és maga kérte szakértő kiküldetését, s ezzel magát temérdek kellemetlenségtől, a gyárat pedig a tönkremenéstől mentette meg. A szénbányászatnál előállott új vezetés, a Minisztérium és a törvényhozás szigo­rú pénzügyi rendelkezésének hatására, a kohászati célra legmegfelelőbb szén kutatása érdekében az Adriány-telep fokozottabb feltárását határozta el, és a hegesztőkemencék­80 UBA. BRD. 517/1872. 81 UBA. BRD. 780/1872. 82 UBA. BRD. 969/1872. 83 UBA. BRD. 1110/1872. 84 UBA. BRD. 1902/1872. 85 Borsod c. lap. 1872. évf. 18. sz. május 2. 86 UBA. BRD. 46/eln. 1872. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom