Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
nél ezzel a szénnel való kísérleteket rendelte el.87 Miután az Adriány-telep szenének víztartalma 13%, hamutartalma pedig 7,5%, - tehát addig innen került ki a legjobb minőségű szén -, remélhető volt, hogy a kísérleti eredmények is kedvezőek lesznek, ez pedig a fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges. A Gräzenstein altáma munkálatainak elhúzódása miatt azonban a szállítási nehézségek továbbra is fennálltak, mert a szenet csak a hegyen és erdőn keresztül fogatos járművekkel szállíthatták. Az Adriány-telep munkálataival egyidejűleg a bánya új vezetője Peck mérnök javaslatára az 1858., 1859. és 1860. évi kutatófúrások eredményeit áttanulmányozták. A III. fúrólyuknál a bánya- vasúthoz közel található aknát mélyítették le, hogy a „... vasgyárat jobb minőségű szénnel ellássa és a szállítási nehézségektől megszabadulva a nyomasztó helyzetének köny- nyebbítését ezáltal elérhesse”. A Bányaigazgatóság a javaslatot elfogadta és Ferenc József és Bruck cégnevek alatt adományozott vájnatelkeken a feltárást engedélyezte.88 A nagyolvasztó a 3 évi üzem alatt már annyira elhasználódott, hogy az oldalán az izzó vas több esetben kitört, átépítése szükségessé vált. A Bányaigazgatóság a leállítás elrendelésekor felhívta a vasgyár figyelmét arra, hogy az átépítésnél a fokozottabb koksztüzelésre is legyen figyelemmel és ezért az olvasztót szűkebbre tervezték.89 A diósgyőri silány barnaszén, a sínüregezési hibák, a munkairányítók közönye, a begyakorlatlanság, 1872-ben súlyos síngyártási selejtet okozott. 4500 tonna jó sín mellett kereken 750 tonna selejtes sín keletkezett, ami jó sínre vonatkoztatva évi 16,5 %-os selejtet jelentett. A csúcshónap december volt, amikor 56% selejt jutott a jó síntermelésre.90 Végül is december 29-én szénhiány miatt átmenetileg leállt a hengermű. A felvállalt sínrendelések nem voltak teljesíthetők.91 A síngyártásnál és átvételnél a hibák miatt Péch Antal személyes vizsgálatot is tartott és ennek eredménye lett, hogy 10 kavarókemence felépítését engedélyezték.92 Péch Antal a vizsgálatot a legrészletesebben folytatta le és a gyárnak további állami kezelésben való megtartása mellett szállt síkra. A gyári berendezések modernizálására és kiegészítésére, valamint a lakótelepen további házak építésére 1,5 millió forint beruházást javasolt. Péch Antal jelentése határozottan bizakodó hangú. Bízik a gyár jövőjében, csak segíteni kell a bajokon. Sajnos a bajok nemhogy csökkennének, hanem ismét elszaporodtak. A Közlekedési Minisztérium közegei egy idő óta gyakran panaszkodtak, hogy a diósgyőri gyárban készült pályasínek minősége mindig rosszabb, ezért a Minisztérium újabb vizsgálatot rendelt el.93 A nyersvas beszerzése körül állandó volt a zavar, az árak emelkedtek, a felsőmagyarországi nagyolvasztók eladási zárlatot jelentettek be. A gyár 1873 elején ismét aggasztó helyzetbejutott. A hengerde további megsegítése állandó téma volt.94 A gyár körüli viharok és az eladásról terjesztett hírekre a J. H. Kokums, Malmö (Svédország) cég Mocsári Lajos megbízott útján a diósgyőri gyár megvétele ügyében tárgyalásokat kezdett, de a tárgyalás nem vezetett eredményre, az eladásból semmi sem 87 UBA. BRD. 2603/1872. 88 UBA. BRD. 3089/1872? 89 UBA. BRD. 3198/1872. 90 UBA. BRD. 1872. december havi termelési jelentés. 91 UBA. BRD. 4404/1872. 92 UBA. BRD. 3334/1872. 93 UBA. BRD. 510/1873. 94 UBA. BRD. 998/1873, 1366/1873, 1807/1873, 2167/1873. 53
