Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
dországban, valamint Amerikában a Bessemer-acélgyártás mellett a Siemens-Martin- acélgyárak is gombamódra elterjedtek. Az eljárás az 1864. április 4-i kísérletek óta már oly tökéletessé fejlődött, hogy Martin 1868 óta az általa feltalált kemencében szakadatlanul gyárt puskacsöveket. Martin érdeme, hogy költséget nem kímélve, óvatosan és kitartással folytatott kísérletei alapján felismerte a kapcsolatot az olvasztott anyag, a megolvadt salak és az olvasztó berendezés falazata között, és megalapozta az acélgyártás metallurgiáját, s ezzel az iparnak egy befejezett tökéletes gyártásmódot szolgáltatott. Függetlenül a külföldi példától, a hazai kohászat - Resica kivételével - még nem alkalmazta ezt a haladottabb technológiát.49 A diósgyőri gyárral egyidőben épülő Salgótarjáni Vasfmomító Gyárban is a hagyományos kavarásos eljárásra rendezkedtek be azzal a különbséggel, hogy ott hamarabb ismerték fel a Siemens-féle regeneratív fűtés előnyeit. A felvidéki kohászat tehát lemaradt a technikai újítások átvételében. Az öntöde (7. ábra) az építési anyagok öntését folyamatosan végezte, azonban a kúpolóból csak kis darabokat és azokat is csak igen lassan lehetett önteni. A faszéntüzelés miatt az öntött darabok ára magas volt, szükségessé vált a koksztüzelésre való áttérés; a nagyolvasztó üzeme sem volt egyenletes, ami szintén gátolta a folyamatos termelést. Miután az öntöde a bánya részére szükséges csillekerekeket, a hengermű részére hengert, a Lundin-hegesztőpestekhez csöveket öntött, az öntészeti kokszra való áttérés mellet döntöttek.50 Az öntöde, melyet kezdetben csak a saját szükséglet kielégítésére építettek fel, eredményesen járult hozzá az új vasgyár építéséhez; az öntők a már 100 éve működő Diósgyőr-Hámori Vasmű szakképzett öntői közül kerültek ki. 7. ábra. Vázlat a vasöntöde ömlesztő-(kupoló-) kemencéjéről 49 Peiders Szilárd: Martin eljárás az öntött acél gyártásánál. Anyagi Érdekeink. Budapest. 1870. évf. 22. sz. 179-180. p. 36
