Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

A kísérleti üzemben lévő gyárban 1871 januárjában a nagyolvasztó napról-napra kedvezőbb eredménnyel dolgozott, a gyártott nyersvas szürkeöntésre kiválóan alkalmas volt. A hengerműben a finomhengerművet a hiányzó kellékekkel felszerelték, a bocsvas- hengerlőgépen és a két kis gőzkalapácson egyes apróbb javításokat végeztek, a Lundin- féle hegesztőkemencén, Moschitz javaslatára, a szükséges eszközök gyártása folyt, azonkívül új kőszénszállító csillék, kitérők, szivattyútelepek készültek és a hengereszterga összeállítását végezték el. A vasút építése annyira haladt, hogy február 1-én a szén- szállítás megkezdődött és a hengermű indításához a szénkészlet fuvarozása megindult. A hengerművet azonban csak a kellő készlet elérése után tudták megindítani, ami a hó végére volt várható.50 51 A szénszállítás üteme időközben meggyorsult, úgyhogy a hengermű folyamatos megindításának már nem volt akadálya. 1871. március 2-án Gombossy bányaigazgató a következő táviratot intézte a Pénzügyminisztériumhoz:

„Nagyságos Péch Antal pénzügyminiszteri osztálytanácsos úrnak,

Budán. Folyó évi március 1-én a hengermű 22.000 mázsa kőszén készlettel üzembe tétetett. A kőszénszállítás akadálytalanul eszközöltetik. Jelentés következik.”52

Az 1867-ben alapított és 1868-tól folyamatosan épített új diósgyőri vasgyár ezzel belépett a termelő vasművek sorába és megkezdte a magyar vasiparban küzdelmes, de kiváló eredményeket felmutató munkáját. Az 1871. évi induláskor a gyár a következő üzemekből állt:53

I. Sínhengerde: három hengersorral, kavaró- és forrasztókemencékkel, gőzpörölyökkel és egyéb kiszolgáló berendezéssel (8. ábra).

8. ábra. A vashengerde 1871-ben

50 UBA. BRD. 235/1871.

51 UBA. BRD. 422/1871.

52 UBA. BRD. 624//1871.

37