Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

6. ábra. Az 1870-ben üzembe helyezett nagyolvasztó; előtérben a vasöntöde épülete

A Minisztérium szerette volna a diósgyőri gyárat már 1870 közepétől az épülő vasutak sínszállításaiba bekapcsolni, s mivel sínszállításra már megállapodásokat is kötött 1870. év végi teljesítésre, az építés befejezését a legerélyesebben sürgette. A Bányaigazgatóság látván a nehézségeket, időben figyelmeztette a Minisztériumot a vállalások elhamarkodottságára.

1870 májusában az eddigi pénzügyminiszter, Lónyai Menyhért helyét Kerkápoly Károly foglalta el, aki az épülő gyárat már hivatalba lépésekor figyelemmel kísérte, augusztus 25-én a munkálatok felülvizsgálatára Diósgyőrbe utazott.46

A bányákból a szénszállítás a gyár közeli teljes indulásához mind sürgősebbé vált. A lóvontatású bányavasutat gőzerőre építették át. A nagyolvasztóval egyidőben - mikor már a helyi nyersvasgyártás lehetővé vált - a vasöntödét is folyamatosan üzembe állították. Miután egyelőre csak egy nagyolvasztó volt, a vasöntöde kupolókemencéjét a második nagyolvasztó helyén, a vasöntödét pedig, ideiglenes jelleggel, a nagyolvasztó előtt építették fel. Az épülő új gyár öntvényeinek leöntése a vasöntöde és az újmassai öntők feladata volt.

Péch Antal, látva az építkezésnél és a szakszemélyzetnél mutatkozó nehézségeket, javaslatot tett a Pénzügyminisztérium felé, hogy a kiváló képességgel és kellő kohászati gyakorlattal rendelkező mérnököt, a Szomolnoki Bányaigazgatósághoz tartozó Teutschl (később Técsey) Ferencet a Diósgyőri Bányaigazgatósághoz helyezzék át. Az áthelyezésre 1869 júliusában került sor; Técseyt Gombossy igazgató kohászati szakértőjévé nevezik ki.

46 Borsod c. Lap. 1870. aug. 25. 34. sz.

34