Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
6. a koronauradalom területén faszénégetésre alkalmas hatalmas erdőterület áll rendelkezésre, 7. végül a koronauradalomnak Miskolc és Diósgyőr közötti területe egy na- gyobbszerű vasmű felépítésére igen alkalmas.1 A megállapítások és jelentések alapján Lónyay pénzügyminiszter 1867. november 30-án a m. kir. bányák, erdők és állami javak Szomolnoki Főigazgatóságának a 65.750 sz. iratban a következőket rendeli el: „Ezennel értesíttetik a k. Főigazgatóság, hogy a Diósgyőrött építendő és 200 000 mázsa vaspályasín termelésére számított vasgyár tervének kidolgozásával Glanzer Miksa fejérpataki vasgyári igazgató bízatott meg, ennélfogva utasítandó a Diósgyőr Vasgyár gondnoksága, hogy Glanzemak minden felvilágosítással, adatokkal, térképekkel, s átaljá- ban mindennel, mire szüksége leend, hogy feladatát mielőbb bevégezhesse, készségesen segítségére legyen, s e végre Bárdos Mihály vasgyári tisztet mindaddig, míg Glanzer Diósgyőrött leend, ennek rendelkezésére bocsássa. Budán, 1867 november 30-án. Lónyay s.k.”1 2 Ezzel a rendelkezéssel valójában a régi diósgyőri vasgyár sorsa eldőlt. Az oda tervezett rekonstrukció helyett - mint már 1770 óta több esetben - olyan helyre kellett korszerű vasgyárat telepíteni, mely a közlekedéshez, az energiaforráshoz, az alapanyaghoz közelebb fekszik és további fejlődéséhez a szükséges terület is rendelkezésre áll. Az új diósgyőri vasgyár felépítését tehát véglegesen elhatározták, és Glanzer Miksa fejérpataki vasgyári igazgató a tervek elkészítésére és a helyszín tanulmányozására Diósgyőrbe utazott. A vasgyár és a lakótelep elhelyezésére a koronauradalomból 138 440/1600 hold területet jelöltek ki a kincstári földekből. A terület határa: Szinva-patak, Hollórét, Nagyrét, Csík-ortás, Kis Tamás-ortás, Kerekdomb, Rókalyuk, Varga-oldal, Alsó-tisztás és Rózsa-szög. A Diósgyőr-Hámori Vasmű - mely a tervezés és építés idején még működött a Szomolnoki m.k. bánya-, erdő- és állami javak Főigazgatóság közvetlen fennhatósága alá tartozott. A pénzügyminiszter 1868. február 13-án kelt rendeletével Gombossy János pénzügyminiszteri titkárt nevezte ki a diósgyőri kincstári jószágigazgatóság igazgatójává és ezzel a szomolnoki fennhatóság alól a Diósgyőr-Hámori Vasmű és az épülő új vasgyár a Diósgyőri Jószágigazgatóság felügyelete alá került3 (4. ábra). Az új vasgyár tervezése és szervezése tehát új vezetés alatt megindult. Legfelsőbb helyről az irányítást a Pénzügyminisztérium gyakorolta. 1868. február 5-én a pénzügyminiszter Glanzer Miksa ideiglenes vasgyári igazgatóhoz intézett rendeletében a régi és az új vasművel kapcsolatban intézkedett: „... megbízom Önt, hogy a diósgyőri vasgyár személyzetének végleges szerveztetéséig az új vasgyár tervezésén és felépítésének 1 Péch Antal osztálytanácsos: Jelentés a Selmeci és Diósgyőri kerületben és vasbánya vidékén létező állami bányák és kohók állapotáról. Budapest 1873. 3-69. p. 2 Ustredni Banski Archiv. Hofkammer. Grafenamt, Banska Stiavnica (Központi Bányászati Levéltár, Főkamaragróft Levéltár, Selmecbánya, a továbbiakban UBA. HKG) 2451/1867. 3 Diósgyőri Levéltár (a továbbiakban DGYLT) 392/1868. 22
