Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
vezetésén kívül a régi vasgyár ügyeinek kezelését is intézze és rendben tartsa mint ideiglenes igazgató.” A rendelkezésben a miniszter a régi gyár feladatául tűzte ki, hogy az épülő új vasgyárat építési vasanyaggal ellássa. A rendeletben az új vasgyár helyét Miskolc és Diósgyőr között, a Szin- va-patak jobb partján, közel a miskolci határhoz - ahogy azt Glanzer javasolta - elfogadta. A további tervezéshez előírta, hogy a vasgyártól a miskolci vasútállomásig építendő vasútra két tervet készítsen. Az egyik tervet nagyvasúti sínekkel normál nyomtávra, hogy a vagonokkal egészen a vasgyárig lehessen közlekedni, a másik változatot 30"-nyi (760 mm) vágányú bányavasútra. Az utóbbinál azt is vizsgálat tárgyává kellett tenni, hogy esetleg a városon keresztül az utcák színe alatt „mintegy alagútban” vezetnék a vasútvonalat, hogy az utca forgalmát ne akadályozzák. Elkészítendő volt továbbá a gyárat a kőszénbányával összekötő kettősvágányú vasút terve is, mely a Mátyás tárnáig a Pereces völgybe vezetendő, továbbá a terenyei völgyben lévő Erzsébet aknából egy alagutat kellett tervezni, melyet „Gräzenstein” alagútnak neveztek el. A tervezéshez és a megindítandó építkezéshez a Minisztérium Borbély Lajos - aki később a Salgótarjáni Vasmű igazgatója lett - továbbá Szathmáry Béla kohómérnök-gyakomokokat rendelte ki, a vasércbányák vezetésével pedig Máderspach Liviust bízta meg. A szénbányászat továbbra is önálló maradt Ivacskovics Mátyás bányaigazgató vezetése alatt.4 A Minisztérium a szénbányászatra külön rendelettel intézkedett. Rendeletében az építendő alagút és a szénbányászati munkák fokozott tempóban való folytatását írta elő. „...miután azonban valószínű, hogy a folyó év ősz elején az új hengerde már megkezdi működését,” elrendelte, hogy a feltárásokat minden erővel folytassák. Glanzer Miksa a gyári tervek előkészítő munkálatai és a helyszíni alaprajz áttanulmányozása után a magyar kincstár rhonici (kisgarami) gyárában végezte további tervezői munkáit, ahol a Rhonici-Brezovai Vasgyárban már elért eredményeket és Moschitz Márton igazgató tapasztalatait is felhasználva alakíthatta ki munkatársaival az új diósgyőri vasgyár terveit és készíthette el annak költségvetését. A szükségnek megfelelően felkereste a diósgyőri telepet és beszámolt tervezői munkájáról Gombossy jószágigazgatónak.5 4 DGYLT. 477/1868. 5 DGYLT. 93/1868. 4. ábra. Gombossy János, a Diósgyőri Jószágigazgatóság, majd a Diósgyőri Bányaigazgatóság igazgatója, a kiegyezés után 23
