Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
Költséges és hosszadalmas volt az indulás évében az érc és koksz beszállítása, mert a rozsnyói ércet csak 1871. júniustól tudták vasúton Miskolcig beszállítani, míg a kokszot Ostrauból közvetlenül vasúton csak a Zólyom-Rutka közti vasútvonalak 1872. augusztusi megnyitása után. A nyersvas beszállításánál is a vasút és a fogatos jármű ösz- szekapcsolását alkalmazták, ami ugyancsak költséges volta miatt a készárú önköltségét károsan befolyásolta. De ugyanígy kellett a készáru szállításokhoz is a közbenső lófogatú járműveket biztosítani.68 Az új vasgyár kereskedelmi élete lassan bontakozott ki. 1871. novemberben megküldte árjegyzékét jóváhagyásra a Bányaigazgatóságnak. Ebből az árjegyzékből már látható, hogyan alakul ki a gyár profilja. A melléküzemágak, melyek az indításig az épülő gyár szükségleteire gyártottak, most már a belföldi piac részére is gyártanak.69 A diósgyőri gyár helyzetét még az a körülmény is hátráltatta, hogy a kavarásnál a diósgyőri silány minőségű kőszénre volt utalva. Ahhoz, hogy termelése üzemszerűvé váljék, nemcsak a kavarópestek módosított szerkezetével, hanem a Felvidékről toborzott munkások - akik tűzifával való kavaráshoz voltak szokva - betanításával is foglalkozni kellett, de ebben sem állt példa nélkül. Az ózdi magántársulati vasmű - mely ebben az időben már jövedelmező üzemmé fejlődött - még válságosabb állapotokon esett át.70 Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy a diósgyőri gyár állandó pénzzavarral küzdött. 1871. decemberben már a fizetésképtelenség határára érkezett, pénzforrásai kiapadtak. A Pénzügyminisztériumnál igényelt ellátmányt nem kapta meg, vagy csak egészen csökkentett mértékben. A Diósgyőri Bányaigazgatóság szinte tragikus hangú jelentésben számolt be a gyár súlyos helyzetéről, a rossz diósgyőri szén okozta kedvezőtlen üzemi eredményekről. Minden baj okozójául a szenet emeli ki. „Nincsen az egész vasgyári világ tág területén oly rossz minőségű szén, mint a diósgyőri jelenleg még fejtés alatti barnaszén: „ írja jelentésében Gombossy bányaigazgató, majd mint végső következtetést megjegyzi”... ily szénnel egyátaljában vasüzemet megindítani nem csekély feladat, azt be kell hogy ismerje kül- és belföldi minden szakember”. Végül bejelenti, ha pénzbeli segítséget nem kap, kénytelen lemondani, mert felelősséget a gyár menetéért nem vállalhat.71 Tragikus hangú beadványában élénk képet festett Gombossy a gyár helyzetéről és a kezdet nehézségeiről. A beadvány hatására a Minisztérium december 16-án 20 000 forint ellátmányt küld az üzemköltségek fedezésére, tehát a tartozások fedezésére kért 50 000 forintot ismét nem küldték meg. A Minisztérium a beadványra küldött válaszában közli, hogy nemcsak a vasgyár általános mostoha helyzetének ecsetelésére kíváncsi, hanem azt szeretné, ha az üzemi eredményeket félhavonként jelentenék, mely megbízható adatokat szolgáltatna. Reményét fejezi ki a Bányaigazgatóság felé, hogy minél előbb a kívánt kitűnő eredményhez fogja vezetni a vasművet.72 Szinte figyelmen kívül hagyta az alaphibát: a telepítést és a diósgyőri szénnel való késői kísérleteket, melyért tulajdonképpen sem az igazgatóság, 68 UBA. BRD. 2616/1871. 69UBA. BRD. 3097/1871. 70 UBA. BRD. 3384/1871. 71 UBA. BRD. 121 /ein. 1871 72 UBA. BRD. 124/eln. 1871 49
