Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
tartozott a vasgyárak üzeméhez szükséges anyagok beszerzése, a vasgyári termékek eladása, szállítása és a nagy felelősséggel járó szerződések ellenőrzése, valamint a vásárló felekkel való érintkezés fenntartása. A Bányaigazgatóságnak ez a szerve volt az, mely a gyárak által készített ajánlatokat és az azokhoz tartozó árvetéseket felülvizsgálta és számszaki szempontból összehangolta a többi állami vasmű érdekeivel és ezek után, ha arra szükség volt, továbbterjesztette a Pénzügyminisztériumhoz. Általában ez a szerv a Minisztérium és a gyár között a véleményező és javaslattevő szerepet töltötte be, a gyár tehát erősen függő helyzetben volt, mert a Bányaigazgatóság engedélye nélkül semminemű önálló kereskedelmi ténykedést nem hajthatott végre. Mindenre engedélyt és jóváhagyást kellett kérnie.58 A kibontakozó üzem termelésében a termelési hibák fokozatosan jelentkeztek. Gátolta a nagyolvasztó folyamatos termelését a vasérc és a faszén akadozó szállítása. A faszén pótlására Ostrauból koksz vásárlással próbálkoztak. A henger- dénél állandó zavar okozója volt a diósgyőri szén. A kavarókemencékkel a várt eredményt nem érték el, megkezdődött a kísérletezések hosszú sorozata.59 Már az üzem indulása előtt látható volt, hogy a tervek alapján felépített gépműhely a várható szükségletek kielégítésére nem elégséges, ezért bővítésére tettek javaslatot, melyet a Minisztérium — látva a kérés jogosságát -1871. júniusban engedélyezett.60 A gépműhelyt a csavarok és sínszegek gyártása a síngyártás bevezetésével mind nagyobb mértékben leterhelte, a gyári berendezések pótlásánál is nagyobb igény merült fel, a műhely megnagyobbítása szükségessé vált. A gépműhelybe fokozatosan áttelepítették a már leállított hámori vasmű megmunkáló gépeit. A gépműhely fontossága az üzem fejlődésével napról-napra növekedett. A hengerműnél továbbra is a legnagyobb akadályt a kavaró- és hegesztőpestek akadozó járata okozta. A hengermű kedvezőtlen eredményeit nagyban fokozta a folytonos szénhiány és a munkások nagyszámú megbetegedése is. Jellemző a gyári üzem menetére a szeptember végéig elért termelési eredmény, mely az évi előirányzathoz viszonyítva nagy lemaradást igazol61 (3. táblázat): 3. táblázat Lemaradás a gyártásban 1971-ben Nyersvas Öntvény Pályasín és mellék alkatrészek Vert és hengerelt vas mázsa 1871 -re előirányzott 83 000 2 000 138 480 15 000 Ebből 1 hóra esik 6917 167 11 540 1 250 Szept. havi termelés 3 799 599 2 510 385 Január-szept. havi előirányzat 62 251 1 501 103 860 11 250 Január-szept. havi termelés 32 146 5 270 15 487 2 761 Előirányzathoz képest több 3 769 kevesebb 30 10588 373 8 489 58 UBA. BRD. 1168/1871. UA. BO. HKG. 133/eln. 1875. UBA. BRD. 4116/1871. 59UBA. BRD. 1489/1871. 60 UBA. BRD. 1599/1871. 61 UBA. BRD. 1655/1872. 46
