Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VIII. Diósgyőr a második világháború előtt és alatt (1934-1945)
Bár az alapelgondolás új berendezésekre szólt, azonban olyan változatú költségösszeállítást is kellett készíteni, amelyben egyes diósgyőri berendezések áttelepítése jön tekintetbe. A diósgyőri vasgyár tanulmányi jelentéséből kitűnik, hogy az új gyárban 2 db 324 m3-es nagyolvasztót, 180 000 t/év nyersvastermeléssel, 5 db 80 tonnás SM kemencét 290 000 t/év acéltermeléssel vettek tekintetbe. Az 1938-as évek technológiai szintjéhez tartozik, hogy az acélműbe 400 tonnás laposfenekű keverőt terveztek.16 Mai szemmel nézve feltűnő, milyen elaprózódott termelésre és vegyes profdra létesültek volna a hengersorok. Blokk- és buga- (platinagyártásra is alkalmasan) sor a közel 300 000 t/év öntecsnek féltermékké való előnyújtására, továbbá egy gerendasor 72 000 t/év, egy durvalemezsor 28 000 t/év, egy középsor 40 000 t/év, fmomsor 23 000 t/év, középlemezsor 13 000 t/év és egy finomlemezsor 3000 t/év kapacitással. A hengersorok összetételét vizsgálva, valamint a diósgyőri egyes gépi berendezések áttelepítési változatának tekintetbe vételére vonatkozó utasítást, nem lehet szabadulni attól a gondolattól, hogy mérlegelték a diósgyőri vasgyár kedvezőtlen telepítéséből és zsúfoltságából való kibontakozás lehetőségét is, főleg hengersori áttelepítéssel. A produktív termelő üzemeken kívül a javaslat egy tűzálló téglagyárat, gázgene- rátortelepet, 32 db 2 m-es gázgenerátorral, villamos központot, levegő szolgáltató berendezést, vasöntödét, központi javítóműhelyt, és vegyműhelyt is tartalmazott. A vágányhálózatot kb. 40 km-ben jelölte meg. Az elkészült tanulmány 138 000 000 Pengő teljesen új vasmű létesítési költséggel szemben a részleges áttelepítés változatával mindössze 14 400 000 Pengő megtakarítást mutatott ki. A Dunafoldvár-Kalocsa között a Duna mentén felállítandó vasmű tervét 160 000 Pengőben állapították meg. Bár mai árszintre ez az átszámolás csak megközelítő pontosságú lehet, mégis az állapítható meg, hogy a költség erősen alábecsült volt. Annál is inkább, mivel 2 100 lakásos, vendéglő, szálloda, iskola és kultúrházból álló települést is kalkulációba vettek. A Diósgyőr vasgyári tanulmány egyértelműen állást foglalt, abban a tekintetben, hogy az új vasmüvet csakis a Duna mellé javasolta telepíteni a szállítási költségek miatt. Továbbá hazai barnaszén generátortelep helyett kokszolható szénimportot, kokszolómüvet és energiahordozóként kokszgázt hozott javaslatba. Az 1938-as piaci helyzetre jellemző, hogy a kokszoláshoz török eredetű szénimportra gondoltak. A javaslat felterjesztése után néhány éves szünet következett, majd 1942-ben a diósgyőri műszaki titkárság kapott szóbeli utasítást olyan változat kidolgozására nagyvonalakban, amely szerint a gyár mai helyén az elektroacélmű, acél- és vasöntöde, a kovácsműhelyek, csavargyár, húzóműhely és a megmunkáló műhelyek maradnak, a nagyolvasztómű, SM-acélmű, hengerművek pedig a Sajó-partra települnének növelt termelőképességgel.17 A következő, és most már a megvalósítást elindító dátum 1943. január 7-iki, amikor is az iparügyi miniszter a pénzügy- és honvédelmi miniszterrel egyetértésben úgy döntött, hogy a MÁVAG-ot évi 200 000 t termelőképességű nagyolvasztómű és hozzá16 DGyLT 94/eln. 1938/A. 2; MÁVAG lg. 112/eln./l938. A2-2, Központi Kohászati Múzeum 82.5.41.2. 17 Az erre vonatkozó iratok és rajzok az 1944. évi bombázáskor megsemmisültek. Simon Béla visszaemlékezései. 242
