Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

A GYÁR ALAPÍTÁSA ÉS A KEZDÉS NEHÉZSÉGEI (1867-1872) Az új diósgyőri vasgyár létesítésének indokai és előkészületei Az 1770-ben alapított Diósgyőr-Hámori Vasmű 1867-ben avult berendezésével, gyártási profiljával a hámori szűk völgyben nagyobb szabású és a kor követelményeinek megfelelő nagy vasművé nem volt kifejleszthető, nem is állott ott rendelkezésre a szük­séges energiamennyiség sem, a fő közlekedési úttól is távol feküdt. Ezek a körülmények tehát arra indították a kiegyezés után kinevezett felelős magyar kormányt, hogy a vasmű végleges megszüntetéséről vagy áttelepítéséről döntsön. A pénzügyminiszter Gränzen­stein Gusztáv miniszteri osztályfőnököt és Péch Antal pénzügyminiszteri titkárt bízta meg azzal, hogy a diósgyőri vaskohászat további létére tervet dolgozzanak ki. Péch Antal (2. ábra), ki ko­rának egyik legkiválóbb bányász szakembere volt, nem elégedett meg a Minisztériumban meglévő, Diósgyőrre vonatkozó adathalmaz­zal, személyesen kívánt minden le­hetőségről meggyőződni. Minde­nekelőtt számba vette mindazokat a lehetőségeket, melyek a már meg­lévő Diósgyőr-Hámori Vasmű fej­lesztésével elérhetők. Miután az 1861. évi rekonstrukciós javaslat - melyet Moschitz Márton a rhonici vasmű igazgatója dolgozott ki - annak idején nem valósulhatott meg és a kiegyezés utáni nagysza­bású vasútépítkezések adta lehető­ségeket sem elégíthette ki, a kama­rai birtok más területén, a kor kö­vetelményeinek megfelelő új vas­gyár felépítésére tett javaslatot. Péch Antal, miután felmérte az új gyárüzem létesítéséhez szük­séges erőforrásokat, 1867. május 26-án elkészítette a diósgyőri ura­dalom kőszén birtokának helyzeti térképét, mely a felépítendő gyár energiaforrását - a szénbányákat - volt hivatva bemutatni. Bölcs előrelátással és a tőle megszokott alapossággal berajzolta térképébe a diósgyőri új vasgyár és lakótelep elren­dezését (3. ábra), melyet a gyártelep végleges tervezésénél irányadónak tekintettek. 2. ábra. Péch Antal bányamérnök, a kiegyezés korának kiemelkedő bánya-kohómérnöke, a diósgyőri telepítés támogatója 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom