Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VII. Az első világháború és az újjáépítés (1913-1933)

gyárt. Ezért lehetőséget lát a magániparral való megegyezésre és a szoros együttműkö­désre.56 A magánipamak azonban a MÁVAG fejlesztéséről más volt a véleménye. A Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara pl. az 1933. évi jelentésében az évek óta tartó ál­datlan harcról és annak befejezéséről így emlékezett meg: „A gépipar szempontjából fontos közüzemi probléma közül csak annyiban eny­hült ámyalatilag a helyzet, hogy ebben az évben végre megtörtént a közüzemek felül­vizsgálatáról az iparfejlesztési törvény alapján készített jelentésnek a parlament elő való terjesztése, azonban az ebből kitűnő intézkedések szerint a közüzemek abban a cso­portjában, amely elsősorban a gyáriparnak támaszt versenyt, egyáltalán nem történt meg ezeknek a versenyző üzemeknek sem a lebontása, sem a nemkívánatos méretű korlátozá­sa. így a közüzemek elleni küzdelem nem jutott nyugvópontra.” Ezzel valójában le is zárult ennek a szomorú és a diósgyőri vasmű életében oly sok vihart felkavart korszaknak története, mert a gazdasági válságnak 1933-ban történt megszűnése után a kérdést végleg levették a napirendről és kezdetét vette egy újabb kor­szak, mely a fokozatos fellendülés, majd fokozatosan egy újabb háborúra való felkészü­lés időszaka volt.57 Mint látható, a magánipar a mindenkori kormányokra nagy nyomást gyakorolt az állami ipar felszámolása érdekében, mégsem állítható, hogy a kormány akár a legna­gyobb válságidőszak éveiben is eljutott volna addig a gondolatig, hogy a MÁVAG-nak akár a pesti, akár a diósgyőri gyárát felszámolja. A felszámolási igyekezetnek mégis Gömbös miniszterelnök és Markotay Vélsz Jenő a MÁVAG vezérigazgatója vetettek véget. Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása a diósgyőri gyárra A két világháború között lezajlott nagy gazdasági válság az Egyesült Államokban robbant ki, ahol megelőzően a fellendülés a legerőteljesebben mutatkozott. A túlterme­lés jelei már 1929 év elején megfigyelhetők voltak. 1929 október utolsó harmadában a new-yorki tőzsdén páratlan tőzsdekrach történt. A legnagyobb pánik október 23-28 és 29-én mutatkozott. A new-yorki tőzsde összeomlásának hullámai - bár kisebb mérték­ben - eljutottak a tőkés államok tőzsdéire, így Angliába, Németországban, Franciaor­szágba stb. is. Az 1929 év őszén lejátszódott tőzsdekrach nem volt egyéb, mint a túlter­melési válság megnyilvánulása, mely lökést adott az egész kapitalista világnak a válság kibontakoztatására.58 56 MÁVAG - Igazg. 1932. okt. 25-i jelentése Gömbös miniszterelnökhöz. Budapest Fővárosi Levéltár XI. 138. Oetl. A Vasöntöde Rt. iratai, d. Titkárs. 4. dob. 37 Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Kereskedelmünk és iparunk az 1933. évben 36. p. 58 Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerkesztette Incze Miklós. Budapest. 1955. 3-4. p. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom