Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VII. Az első világháború és az újjáépítés (1913-1933)

A Velsz-felterjesztés ilyen meggondolások alapján vette számításba a diósgyőri gyár fenntartását, visszafogott termeléssel és csökkentett létszámmal. A terv szerint a foglalkoztatottak harmadát kellet elbocsátani. Az elbocsátottak közé elsősorban az ad­minisztratív dolgozókat, a fiatal órabéreseket és alkalmi segédmunkásokat sorolták, de tervbe vették a központi igazgatási osztály részleges leépítését is. Az igazgatóság ekkor 154 főt alkalmazott, abból a létszámból azonban csak annyit szándékoztak megtartani, amennyit a két gyár összefogásához feltétlenül szükségesnek ítéltek. A felterjesztés részletesen kitér a vállalatok pénzgazdálkodásának rendezésére és számításaiban a pesti és diósgyőri gyárakat egyetlen gazdasági egységként kezeli. Fel­méri a két gyár együttes készletértékét, amelyre a következő felsorolást adja meg: anyag készleten lévő gyártmányok 5 000 ezer pengő nyersvas és öntecs 4 545 ezer pengő hengerelt áruk 2 739 ezer pengő vas- és acélöntvények, kovácsolt és egyéb áruk 1 376 ezer pengő mozdonyok 95 ezer pengő autók és autórészletek 1 524 ezer pengő gazdasági gépek 4 700 ezer pengő félkész áruk megrendelt és kikészítés alatt álló hengerelt és kovácsolt áruk készülékek és süllyesztékek mozdonyok gazdasági gépek és alkatrészek hidak és vasszerkezetek autók és alkatrészek klf. gyártmányok (kályhák, armatúrák, szivattyúk) 1 044 ezer pengő 268 ezer pengő 916 ezer pengő 337 ezer pengő 1 146 ezer pengő 1 806 ezer pengő 800 ezer pengő A felsorolásból látható, hogy a MÁVAG készlete jelentős értéket képviselt, amely ugyan ez időben éppen mozdulatlan állapotban volt, de a gazdaság élénkülésével ezt a készletet mozgósítani lehetett. A gazdasági gépeket pl. a Földművelésügyi Minisz­tériumnak kívánták felajánlani. A pénzgazdaság rendezésére 5 millió pengőt kért az előterjesztés a forgótőke feltöltésére, számolt a felgyűlt adósság többévi átütemezésével, s annak áru alakban való törlesztésével, amelyben már hadianyagok is szerepelnének. Ilyen feltételek mellett a MÁVAG átmenetileg évi 12 millió pengős ráfizetéssel termel­hetne mindaddig, amíg a piaci helyzet javulása a termelés növelését lehetővé nem teszi. A termelés felfuttatásával ugyanis a veszteség teljes egészében megszűnik. A Velsz-előterjesztés két szempontot nagyon hangsúlyoz. Nem tartja lehetséges­nek a pesti és a diósgyőri gyár különválasztását és bármelyik telep sorsáról a másikétól függetlenül való döntést. Az összekapcsolt tevékenységet azért tartja szükségesnek, mert kereskedelmi szempontból gyártmányaik szervesen egészítik ki egymást. Hangsúlyozza az előterjesztés azt is, hogy a MÁVAG fejlesztése a magánipar érdekeit nem sérti, tevé­kenysége továbbra is olyan áruk előállítására szorítkozik, amelyeket a magánipar nem 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom