Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VI. Az állami vaskohászat és a gépipar egyesítése (1900-1913)
motor és hengersor között 1:2, a felső henger kiegyensúlyozása hidraulikus, a manipulátor vezérlése is. A blokkhengereken kb. 800 mm. széles lapos rész volt kiképezve a gerendasoron (reverzáló sor) történő lemezgyártás lapos buga igényének kielégítésére. A blokksoron legszélső esetben 100 X 100 mm-es négyzetes buga még hengerelhető volt. A munkák 1909-ben indultak és 1910-ben fejeződtek be. 1911-ben a blokksor az üzemszerű termelést felvette, s az évben már kb. 80 000 tonna blokkbugát termelt. A kiszolgáló berendezések közül, melyeket a blokksorral kapcsolatban létesíteni kellett, említésre méltók: a nagy tuskóhoz nélkülözhetetlen regeneratív gáztüzelésű mélykemence, a beérkező öntecsek elhűlését gátló fütetlen hőkiegyenlítő gödör-rendszer, villamos mélykemence daru, hidraulikus mélykemence fedélemelő és a 400 X400 mm. szelvényt melegen vágni tudó hidraulikus olló. A blokkhengersor 1911-es állapotát a 42. ábrán, a most már villamos hajtású reverzálósort (gerendasort) pedig a 43. ábrán láthatjuk. 42. ábra. Munkában a blokkhengersor A durvahengermű korszerű berendezéseivel és piacképes programjával előtérbe került, de a „régi” hengerdében sem állt meg az élet. 1895-ben megtörtént a régen óhajtott bocssori bővítés 3 állványról 4 állványra. A „bocs” vasak előnyújtására szolgáló két pár állvány maradt duó és a készhengerlő két állvány trió lett. Nyugati irányban kiegészült a sor görgősorral, melegfurésszel, kézi erővel kiszolgált hűtőpaddal. A bocssort részeleges rekonstrukcióban 1896-ban a finomsor is követte. Itt is megmaradt még a gőzgép, azonban a 4 állványos nyitott sor különválasztott előnyújtó nélkül már nem felelt meg sem a hengerlési technológia, sem a termelési követelmé150
