Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VI. Az állami vaskohászat és a gépipar egyesítése (1900-1913)
35. táblázat Diósgyőr és Ózd hengerelt termelésének összehasonlítása 1900-1906-ban Év Hengerelt készáru, tonna Munkás létszám Diósgyőr Ózd Diósgyőr Ózd 1900. 47 090 64 514 4 8361901. 37 563 54 907 3 7281902. 42 176 57 824 3 9011903. 42 046 43 769 4 1101904. 29 362 55 048 4 281 1905. 38 794 82 571 4 3581906. 50 435 88 011 4 796A század elejétől az ózdi gyár hengerelt készáruban egyre inkább a diósgyőri gyár elé kerül, ami főleg az ózdi üzemfejlesztésnek az eredménye. A fejlesztés következtében a két vasmű között a verseny mind élesebbé vált. Az üzleti eredményekben az 1901-ben bekövetkezett kereslet és termelés csökkenés veszteséggel járt, ami csak időleges jellegű volt, mert a következő években a gyár már ismét nyereségessé vált, sőt nyeresége évről-évre fokozódott44 (36. táblázat). 36. táblázat A diósgyőri vasgyár mérlegadatai 1900-1906-ban Év Nyereség Veszteség A gyár leltári értéke Korona Korona 1900. 165 40922 372 319 1901.582 439 23 074 912 1902. 609 73924 328 121 1903. 720 15025 605 873 1904. 1 141 58226 310 339 1905. 1 504 08326 794 962 1906. 2 308 070 27 538 905 Támadás az állami vasművek ellen Az állami beruházások kérdése - különösen az állami vasgyárak részesedése - a magánipart ismét lázba hozta. A vasipari válság hatására a támadások már 1902-ben jelentkeztek. A „Magyar Ipar” című lap az állami gyárak versenyéről írva arra a végső következtetésre jut, hogy az állami vállalatokat a magánipar kezébe kell adni. A „Pesti Napló” 1902. december 14-i számában „Az állami vasgyárak bajai” cím alatt minősíthe- 42 42 MÁVAG zárszámadások egyes évfolyamai. - dr. Kórodi József: A borsodi iparvidék. Bp. 1960. 30. p. 4’ MÁVAG évi zárszámadások egyes évfolyamai. 135
