Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)
csavargyárban újabb gépek beszerzésével a termelés tovább emelkedett. A minőségi acélgyártás fokozásával a vegymühelyt is bővíteni kellett. A munkagépek növekedésével a kazántelep bővítése vált szükségessé; 3 db. gőzkazán beállításával ez megoldható volt. Az összes nagyobb gőzgépet egy közös gőzsűrítő berendezéssel látták el. Diósgyőr, mint új gyártmányt, az Andrássy úton épülő földalatti villamosvasút részére 1894-ben szegecselt oszlopokat szállított, a MÁV részére pedig megkezdte a 42,8 kg-os gó- liát-sínek gyártását. 1895-ben a kocsson átépítették, hogy azt bányasínek, szögletacélok (sarokacélok), hevederek nagyobb mennyiségben való gyártására alkalmasabbá tegyék. Átépítéskor a hengersort egy szalagfűrésszel, egy gurítósorral és a hengersor nyugati oldalán egy hűtőpaddal egészítették ki. 1895-ben a Martin-acélgyár és az öntöde termelésében ismét oly nagymérvű emelkedés állott elő, hogy a Martin-kohót újból bővíteni kellett, ezért a következő évre tervbe vették egy új Martin-acélmű felépítését, egyelőre két 12 tonnás kemencével10 11 (33. ábra). Mint új gyártmányt az acéllövedék gyártását is tervbe vették. A mind nagyobb termelési eredményt felmutató gyárnál a nagyolvasztó leállítása után a beszerzendő nyersvasmennyiség évről évre emelkedett:" (22. táblázat). 32. ábra. A sziklavéső szövetképe 100-szoros és 400-szeres nagyításban 22. táblázat Külsőforrásból szerzett nyersvas az 1885-1889. években Év Nyersvas, t Év Nyersvas, t 1885 25 529 1891 35 299 1886 24 291 1892 30 614 1887 28 750 1893 53 982 1888 45 230 1894 53 284 1889 38 878 1895 78 950 1890 47 335 10 lg. jel. 1895. 10. p. 11 DGYLT. 18077/1895. 104
