Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)
„Gazdasági Mérnök” 1894. évi 49. számában így emlékezik meg: „...az ország vas- és gépiparára nézve felette örvendetes tény volt és arról tanúskodott, hogy szorgalommal és kitartással a magyar szakemberek is képesek voltak azt elérni, amit más külföldi nagy acélművek elértek.” Eredetileg a vésők élettartalmát 90 000 ütésben szabták meg, később 150 000-re emelték fel az ütésszámot. 1897-ben a diósgyőri gyár már olyan vésőt is gyártott, amelyik a 250 000 ütést is kibírta és csak a természetes kopás következtében vonták ki a használatból. A diósgyőri Központi Kohászati Múzeumban és a budapesti Öntödei Múzeumban egy-egy sziklavéső mint féltett híres diósgyőri emlék hirdeti az acélöntészet nagy sikerét. Ezekből az egyik acélbelet megelemeztettük. Az elemzési vizsgálat eredménye az alábbi (21. táblázat). 21. táblázat A sziklavéső összetétele Összetétel C Si Mn P S 0,56% 0, 23% 0, 38% 0, 027% 0, 023% Az elemzési adatok alapján az ' anyag az MSZ szerint A 70.11 minőségnek felel meg. A sziklavésők közvetlen éléből kivett csiszolat képe perlites + ferrites szövetű, helyenként kisebb fer- rit-hálós kiválásokkal. Az éltől befelé 30 mm-re perlites - ferrites alapszövetü. Az előbbiektől eltérően nagyobb mérvű fer- rit-háló kiválások láthatók. A véső mindkét végén a zárványtartalom a J.K. skála szerint: A, 4 szulfidos + C, 5 szilikátos jellegű zárványosság. A Bauman-lenyomatos kén- dúsulás nem látható (28. ábra). A szilárdság meghatározása Bri- nell-keménység méréssel történt 3 000 kg-os teherbírással. A mérés eredménye: 65-100 kg/mm2. A diósgyőri acélöntvény ismét bebizonyította elsőbbségét, kiszorította a Krupp-gyártmányt9 (31. és 32. ábra). 31. ábra. Az Al-Duna szabályozásához használt sziklavéső működési vázlata Folytatódik a termékek fejlesztése A kovácsolt tengelyek és gépalkatrészek iránti nagy kereslet a kovácsműhely további fejlesztését tette szükségessé. Az 1893. év folyamán egy 3 000 kg-os és egy 12.000 kg-os gőzpöröllyel, egy légkalapáccsal és egy ejtőkalapáccsal bővült az üzem. A 9 Kiszely Gyula: Az Al-Duna szabályozásánál használt diósgyőri sziklavéső. Bányászati és Kohásazti Lapok. (Továbbiakban: BKL.) 1972. 12. sz. 282-285. 1. - Gazdasági Mérnök 1894. évi 49. sz. 593-594. p. 103
