Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István emlékének ápolása az egykori és mai Miskolcon

-Jöjjön csak beljebb, fiam. Miskolciaknak és fó'leg miskolci újságíróknak mindig itthon vagyok.

Szentpáli István dr. nem vár kérdést, ő maga kezd beszélni.- Amint látja beteg vagyok és gyönge. - Napokon át nyomtam az ágyat a Szent István kórházban, ahol meglehetősen súlyos bajt állapított meg a kezelő tanár. Már úgy volt, hogy operálnak. Az operációra hála Isten nem volt szükség, de most is állandó orvosi kezelés alatt állok. Nem szabad a lakásból eltávoznom. Itt ülök órahosszat ebben a fotelben és ha megírnom, sétálgatok. Az orvos azt mondja, de magam is remélem, hogy néhány héten belül visszanyerem egészségemet és újból dolgozhatom.

Nem mond le mandátumáról

Nevetve említem, látva Szentpáli nyugodt javulását, hogy Miskolcon az a hír járja, nem minden tendencia nélkül, hogy betegsége miatt lemond mandátumáról, amelyet állítólag az ő tanácsára Búd János tárcanélküli miniszterrel kíván a kormány betölteni.- Kacsa - mondja Szentpáli István dr. az ő utánozhatatlan, szelíd mosolyával. - Eszem ágában sincs a mandátumról leköszönni. Nekem még terveim vannak és ha olyan egészségem lesz, mint amilyen a munkakedvem, - azokat meg is valósítom.

Megint betegségéről beszél. Megemlítem, hogy úgyszólván naponként jelennek meg a Reggeli Hírlap miskolci és budapesti szerkesztőségében miskolciak és megyebeliek, akik állapota felől kérdezősködnek.- Igazán meghat és elfogulttá tesz a miskolciak’ kitüntető érdeklődése. De ez kölcsönös. Én is csak Miskolcon érzem jól magamat és Miskolcon érzem magamat otthon... Egy pillanatra sem kapcsolódom ki a város életéből, naponként olvasom a Reggeli Hírlapot és járatom a többi helyi újságokat is. Pontosan értesülök tehát minden miskolci újságról. Valóban Szentpáli Istvánnak minden szavából kitűnik Miskolc iránti szeretete és a város életműködése iránt való érdeklődése. Személy szerint kérdezősködik a városi tisztviselők hogyléte felől is.

154