Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
A képviselőtestület Lichtenstein József javaslata nyomán, ugyanezen ülésén határozott arról, hogy hálájának kifejezéseként And- rássy Gyula belügyminisztert Miskolc város díszpolgárává választja és a jelen téma szempontjából az sem mellékes, hogy Blazsejovszky Ferenc mdítványára, jegyzőkönyvileg nyilvánított köszönetét Szentpáli Istvánnak az önállósítás körül tanúsított ügybuzgalmáért. Az országgyűlés képviselőháza elfogadta, I. Ferenc József magyar király 1907. december 14-én szentesítette s ezek után kihirdették az 1907. évi LI. törvénycikket „Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról". A jogszabály értelmében, 1909. január elsejétől számított Miskolc önkormányzata önálló törvényhatóságnak és a közbeeső, 1908. évben Borsod vármegyével kellett egyeztetni a különválás részleteit. Szükséges volt szabályrendeletet alkotni a város közigazgatásának rendszeréről úgy, hogy az év vége előtt megalakítható legyen a helyi törvényhatósági bizottság és a tisztikar. Nagy nehézségek mellett és óriási munkával sikerült teljesíteni a feltételeket: a főbb témákban létrejött Borsod vármegyével a megegyezés, a belügyminiszter 1908. november 27-én jóváhagyta Miskolc város 318 paragrafusból álló szervezési szabályrendeletét, december 14-én pedig megalakult a törvényhatósági bizottság. Beteljesült a régi álom, Miskolc, mint köztörvényhatóság immáron a belügyeiben teljesen önállóan intézkedhetett, határozhatott, szabályozhatott, adót szedhetett és a kormánnyal közvetlenül érintkezhetett. Egyedül a belügyminiszter bírt felette ellenőrzési jogkörrel. Lakosságának egyetemét képviselve, a már emlegetett törvényhatósági bizottság gyakorolta helyben a hatósági funkciót. A törvény előírása szerint 250 lakos választhatott egy bizottsági tagot, ennek megfelelően, Miskolc törvényhatósága 164 tagú volt: fele részben választott, másfelől virilis képviselőkkel a testületben. Elnökévé a király nevezett ki főispánt, Miskolc élére Borsod vármegye első emberét, Kubik Bélát és állandósult az a gyakorlat, hogy a város és a megye főispáni tisztségét ugyanazon személy viselte. Kinevezése is demonstrálta, hogy a főispán a végrehajtó hatalom, lényegében az uralkodó képviselője, az állami közigazgatás érdekeinek őre a törvényhatóságban, így a város gyakorlati vezetése a polgármester ke50
