Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István emlékének ápolása az egykori és mai Miskolcon
volt a miskolci Agyagipari Rt.-nek, miniszteri biztosa a nagyrőcei Felsőkereskedelmi Iskolának, tagja az Országos Iparoktatási Tanácsnak, Borsod megye Törvényhatósági Bizottságának, az Országos Közgazdasági Társulatnak, titkára a miskolci Közművelődési Egyesületnek stb. Rövid idő alatt úgy hozzátartozott Miskolc társadalmához, mint egy tősgyökeres miskolci. Szinte természetes volt, hogy őt jelölték polgármesternek. Kétszer is megválasztották erre a tisztségre, 1902- 1912 és 1917-1922 között. Elődje városfejlesztő munkásságát már csak folytatnia kellett. Ehhez minden adottsága megvolt, párosulva nyugat-európai ízléssel, széles látókörrel, modem szakismerettel. Két határozott irányt jelölt ki fejlesztései céljául. Az egyik: a szűk határok közé szorított Miskolc ingatlanvagyonának növelése, a másik: a közoktatás támogatása. Első célkitűzését földvásárlásokban látta megvalósíthatónak. Megvette Tapolcát (s megoldotta vele a város vízvezeték- és csatornázási problémáját), előnyös feltételekkel a Liebermann- és Posta-féle földeket, a Martin-tagot (ahová aztán gyárakat telepíttetett), a Hejőcsabához tartozó tisztviselőtelepet a Nádpataki-birtokkal együtt (s mint Diósgyőrt, Hejőcsaát is bekapcsolta Miskolc vérkeringésébe a villamosvonal kiépítésével). Vasútvonalat építtetett Mezőcsátig, jéggyárat, szemétégető telepet létesített. Minden módon arra törekedett, hogy a várost modernizálja és gazdagítsa. Az utóbbi célt szolgálta akkor is, amikor állami kezelésbe adta az elemi iskolákat és ezzel csökkentette a város költségvetési terheit. Gazdálkodásának eredményeképpen Miskolc város vagyona 1910-re, közel 3 millió koronával gyarapodott. Másik célkitűzését új iskolák - köztük szakiskolák - létesítésével valósította meg: Állami Felsőkereskedelmi Fiúiskolát, a Kun József utcán kétemeletes elemi iskolát, Vas- és Fémipari Szakiskolát építtetett. Támogatta a katolikus algimnázium főgimnáziummá fejlesztését és az új iskola felépítését is. Legmaradandóbbat azonban közigazgatási téren alkotott: sikerre vitte, elődei próbálkozásait folytatva, a törvényhatósági joggal felruházott város rangjának kivívását. 1904-ben kért először kihallgatást 173
