Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István emlékének ápolása az egykori és mai Miskolcon
gr. Tisza István miniszterelnöktől - mellőzve a vármegye közvetítését. A jelentős tárgyalásra egész küldöttség utazott Pestre Miskolcról. A miniszterelnök jóindulata és segítőkészsége reményt és bizakodást keltett a küldöttség tagjaiban, de egyelőre nem kaptak határozott választ. A változó politikai erőviszonyok egy időre késleltették a döntést, de az elszánt miskolciak nem adták fel tervüket. Pár hónap múlva újból kérvényeztek. Megszerezték közben gr. Andrássy Gyula támogatását, aki elvállalta, hogy a törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszti. A parlament a törvényjavaslatot ekkor változatlan, teljes szövegével megszavazta és törvénybe iktatta. A törvény 1907. december 16-án került kihirdetésre az Országos Törvénytárban. A záradék egy év átfutási időt biztosított a vármegye és Miskolc közigazgatásának átszervezésére. Szentpáli Istvánt a közgyűlés meleg, hálás szavakkal ünnepelte. Érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Lichtenstein József - akinek oroszlánrésze volt a sikerben - könyvben írta meg a város önállósításának részletes történetét. Szentpáli Istvánt 1912-ben országgyűlési képviselőnek választotta a déli kerület. A parlament pénzügyi bizottságának tagjaként továbbra is sokat tett Miskolcért. Az ország költségvetésének tárgyalásakor hozzászólása, szakvéleménye meghatározó volt. Az 1920-as években súlyos betegséggel küzdött. Időnként gyó- gyíttatta magát, majd új erőre kapva, tovább dolgozott. 1924 szeptemberében még részt vett az üléseken. Októberben hazajött Miskolcra pihenni. Állapota azonban rosszabbodott, be kellett szállítani az Erzsébet Kórházba. Orvosa - Henszelmann tanár - azonban már csak fájdalmait tudta enyhíteni. Október 24-én harangzúgás tudatta Miskolc polgáraival, hogy a közszeretetnek örvendő, népszerű képviselőjük elhunyt. Ravatalát a városházán állították fel. Temetése napján a boltok bezártak, a város feketéllett a gyászlobogóktól. Ezrek kísérték utolsó útjára, a Deszka-temetőbe, ahol díszsírhelyet kapott. Halála után - a szokásoknak megfelelően - utcát neveztek el róla, a mai Beloiannisz utcát. 1990 nyarán Miskolcra látogattak külföldön élő rokonai. A temetőt is felkeresték, de sírját már nem találták meg. Zimányi Katalin 174
