Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig
lajdonítja ezt, de míg a vonatkozó írásos dokumentum nem kerül elő, addig ezt kétkedéssel kell fogadnunk. Egy bizonyos, a XVI. század második felének harcaiban az újhelyi várnak már nincs szerepe. Közben, 1530-ban Perényi Péter elűzette Újhelyből a pálos és az ágostonrendi szerzeteseket, a kolostorokat és birtokaikat - más katolikus egyházi javakkal együtt - magának foglalta le. I Újhely vonatkozásában nem volt meghatározó jelentősége egyelőre a politikai-katonai változásoknak, így sem János király halálának /1540/, sem Perényi Péter fogságának /1542-48/, majd annak, hogy a város új ura - apja halála után - Perényi Gábor lett, 1548-ban. Az eddig feltárt kevés dokumentum arra utal, hogy a Perényiek egyértelműen Patakot részesítették előnyben Újhellyel szemben, ott építettek díszes palotát maguknak a várban. 1566- ban tragikus csapás érte Újhelyt. Míg János Zsigmond erdélyi hadaival Tokajt ostromolta, a mellé segédcsapatul adott tatárok a környéken portyáztak, esztelen és embertelen pusztítást végeztek, - szokásukhoz híven. Ennek esett áldozatul Újhely. Kirabolták, felégették. Tehették, a vár már nem védte, a lakosok tehetetlenek voltak a túlerő ellen. 1567-re a Hegyalja jelentős része - közte Újhely - adózásképtelenné vált. Az elpusztult házak tulajdonosait - kétszáznál több név maradt így ránk - összeírták. Patak megmenekült, hála új, erős várának és falainak. 1567- ben Perényi Gábor halála után Újhely az uradalommal együtt a szepesi kamara kezelésébe került, majd 1573-tól a Dobó-család zálogbirtoka lett s maradt 1602-ig, Dobó Ferenc haláláig. Kevés híján négy békés évtized következett... A város szabadalmart először I.Ferdinánd /1548-ban/, majd I.Miksa erősítette meg /1570-ben/. Újhely polgárainak legfőbb bevételi forrása a borkereskedelem12
