Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

bői származott. A legtöbb iparosnak is volt szőlője, tőkéjüket ebbe fektették, nem bizonytalannak tűnő kereskedelmi és egyéb vállalkozásokba. Először a szabók alakítottak céhet /1569-ben/, őket csak a XVII. században követte néhány más iparág /szűcsök, erszénygyártók, vargák, csizmadiák, posztőnyírók/. Céhszabadalmaikat általában Kassa városától kapták, olykor sárospataki közvetítéssel. Az iparosok általában termékeikkel adóztak a földesúrnak, sőt a város bírájának is. Egy 1650. évi megállapodás értelmében pl. a vargák mindegyike évente egy-egy sarut volt köteles készíteni a bírónak, egy talpalást a virrasztónak.

Az 1566. évi pusztítás után újjáépült város belső területének szerkezete lényegében azonos a maival. Már 1554-ben említik a Dor- gó utcát, a "teátrumot", azaz a piacot, a Híd utcát, amelynek neve a Ronyva hídjára utal, a Szoros utcát, a Borsi felé vezető utcát.

Az 1560-as években újra visszatértek a pálos szerzetesek is Újhelybe s 1578-ig van rólunk adatunk; ezt követően csaknem egy évszázadon át nincsenek szerzetesek a rendházban.

A református vallás térhódítása töretlen, 1567-ben említik a református tanító nevét /Gyarmathi Bíró Miklós/, 1617-ben szabályozzák a pap és az iskolamester jövedelmeit. A város több egyházi tanácskozás /zsinat/ színhelye.

Az 1567-1620 közötti időszak Sátoraljaújhelyen és általában a Hegyalján a fellendülés időszaka. Amennyire az eddig kielemzett összeírások mutatják, a korszak legjobban fejlődő városai Patak mellett Újhely, Tolcsva, Tállya, Tokaj.

A Bocskai-szabadságharc vet véget a táj békéjének. Többször átvonulnak a Hegyalján a császári hadak és Bocskai csapatai. Basta serege a korabeli feljegyzés szerint 1605 februárjában "erre jővén mindeneket prédára vetett, s a klastromot is meg égette".

13