Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Hőgye István: Eseménytörténet 1711-1849-ig
Eseménytörténet 1711-1849 A Rákóczi szabadságharc bukása után bizonyos gazdasági fejlődés kezdődött a város életében. Mint a Patak-regéci uradalom része a Rákóczi birtokok kincstári kézre kerültek, így a városnak a Királyi Kamara lett a földesura. 1720-tól a herceg Trautson család birtokába került az uradalom, a város és Sárospatak határából idegen betelepülőkkel alakult ki Károlyfalva. Az új földesurak a Rákócziakhoz hasonlóan gyarapították a várost, új telkeket adományoztak, a letelepedők adókedvezményeket, szolgáltatási könnyítéseket kaptak. A városi építőszéki gyűléseken a mindenkori földesúr beleegyezésével választották elöljáróságukat: a bírót, jegyzőt, pénztárost, városgazdát, tanácsbelieket. A XVIII. századtól a város gazdag levéltárában a gazdálkodásra, főleg a szőlő- borgazdálkodásra, állattartásra, rét- legelőhasználatra, a város javainak; kocsmák, malmok stb. bérbeadására és jövedelmeire részletes adatok találhatók. Mint a korábbi korszakban ezután.is híresek voltak az itt tartott országos vásárok, ahol nemcsak a Hegyköz, Bodrogköz jobbágy árutermelői, de az alföldi városok termény- és állatkereskedői nagy felhozatallal, a felvidéki és hegyaljai iparos mesterek változatos termékeikkel és bőséges árukínálattal voltak jelen. A XVIII-XIX. században hét országos vásárt tartottak, melyeket állatvásár előzött meg és a vásárszabadalmak szerint az itt tartott vásárok kapcsolódtak a hegyaljai városokéhoz, azok elő- vagy utóvásárai voltak. A sokadal- makban fontos szerepük volt az itt élő görögöknek, kiknek boltjaik voltak a városban és mint közvetítő kereskedők balkáni és nyugati árukkal, ruházati cikkekkel, fűszerekkel és más különleges termékekkel szolgálták ki a lakosságot. A városban jelentős volt az i- paros lakosság létszáma, főleg a csizmadiák, kiknek önálló céhük is volt, de a céhlevelek szerint vagy a kassai vagy a pataki, ho- monnai és más céhekhez tartozó bodnárok, vargák, szíjgyártók, fazekasok, kik a mindennapok használati tárgyait készítették nagyobb 23
