Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig
újabb legendával szegényebbek lettünk... A XIV-XV. században oklevelek egész sora tanúsítja Újhely kiterjedt szőlőkultúráját. Az itteni és általában a hegyaljai borok azonban ekkor még nemigen voltak versenyképesek a délvidéki - sze- rémségi - borokkal szemben. Olyannyira nem, hogy csak királyi rendelettel lehetett a versenyt a hegyaljai borok javára billenteni Északkelet-Magyarországon: Mátyás 1482-ben elrendelte, hogy a sze- rémségi borokat csak Lúcig vihetik föl. Sőt megtiltották a délvidéki borok eladását a lengyeleknek, így biztosítva kizárólagos piacot a hegyaljainak. A bártfai jegyzékekben a XV. század közepén egyre sűrűbben fordulnak elő az újhelyi, s általában a hegyaljai borok. Újhely földesura, Pálóczi László 1467-ben újhelyi borral kedveskedett Bártfa városának bizonyos szolgálataiért. A két hordó nedűhöz levelet is mellékelt, büszkén ajánlva a derék polgároknak, milyen borai vannak . A XV. századból egész sor bíró és esküdt neve maradt ránk, elsősorban adásvételekkel kapcsolatos oklevelekből. Hosszadalmas fel sorolásuktól engedjék meg, hogy eltekintsek. A névsorok adatai talán alkalmasak arra, hogy a város társadalmára vonatkozó bizonyos összefüggéseket kimutathassunk. Nem maradt ránk viszont olyan ösz- szeírás, amelyből a lakosság nagyságára következtethetnénk. így nem tudhatjuk, hogy az ország több száz városa-mezővárosa között Újhely milyen helyet foglalhatott el mind lakosságszámát, mind gaz dasági erejét tekintve. A szomszédos Patak iskoláját a XV. század végén Szalkay László nevű diákja - később esztergomi érsek - tette híressé. Újhely neveltjei kik lehettek, nem tudjuk. 1477-ben iskolamestere Esztergomi Dénes. Az iskola 1526-ban is fennállt egy visszaemlékezés sze rint. Nem lehetetlen, hogy alapos kutatással további adatokat lehetne még felszínre hozni. Patakhoz hasonlóan Újhelynek is művelt
