Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

papjai lehettek. Közülük például kettő /Simon és György/ 1500-ban belépett a római Szt.Lélek Társulatba.

A középkori város pontos kiterjedését nem ismerjük. Feltételezhetően az Esze Tamás utca - Arany dános utca - Kisfaludy utca - Vasvári utca - Rákóczi utca - Zsolyomka utca közötti területet foglalta magába. Különálló részt képezett a Barátszer, azaz a pálos kolostor környéke. Ennek jellegzetes, zegzugos utcahálózata a mai térképen is jól láthatóan elkülönül a többi városrésztől. A Deák utca - Zója utca - Rákóczi utca - Sziget utca - Móricz Zsigmond utca - Budai Nagy Antal utca - Kazinczy Ferenc utca határolta terület számítható a Barátszerhez. •

1514-ben a Dózsa-féle parasztháború lángja Zemplénre is átterjedt. A mozgalom itt ugyan csak néhány hétig tartott, azonban éppen Újhelyben mélyebb nyomai is maradtak: a felkelők feldúlták a pálos és az ágostonrendi kolostort, okleveleiket széthordták, ill. elpusztították. Talán utóbbi ténnyel is magyarázható, hogy a kolostoroknak viszonylag kevés középkori oklevele maradt fenn.

A hagyomány szerint Újhely a magyarországi protestantizmus egyik bölcsőhelye. 1522-ben Siklósi Mihály újhelyi plébános kezdte Luther tanait hirdetni földesura, Pálóczy Antal elnéző jóindulatának köszönhetően. A kezdeményezés nem szakadt meg, utódja, Szilvásy Mihály és követői révén a lutheri majd kálvini reformáció gyorsan meghódította a várost'.

A XIV. századhoz hasonlóan békés XV. század után viharos korszak következett. Ennek csak a nyitánya volt 1514. 1'526-ot követően viszont Újhely környéke csaknem két évszázadig hadszíntér. Igaz ugyan, hogy a város soha nem vált török hódoltsággá, sőt török-tatár hadakat - foglyokat nem számítva - csak 1566-ban láttak, azonban nem kevésbé volt pusztító az országban dúló belháború, sőt a katonai beszállásolás még béka idején is okozott csaknem annyi kárt, mint a háború.

10