Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok
A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok A Búza tér kialakulása, elnevezésének rögzítődése írásos emlékeinkben összefügg a város területi terjeszkedésével, s így a középkori eredetű városkapuk történetével. A miskolciak, de a városon átutazók előtt is ismeretes a Csabai kapu, a Szentpéteri kapu, a Győri kapu és a Zsolcai kapu elnevezése. E megjelölésekben annak az emléke őrződött meg, hogy Miskolc egykori területe olyan zárt egység volt, amelybe csak szigorúan őrzött kapukon át lehetett bejutni. Ezek a városkapuk egyben vámszedő helyek is voltak, így helyük, esedeges mozgásuk az iratokban jól azonosítható, nyomon követhető. A Csabai és a Győri kapu is a város területi növekedésével három-három alkalommal tolódott távolabb a város központjától az országút, vagy a települések közötti fő közlekedési út mentén. (A vámok, vámszedő helyek, vámházak a XX. század közepéig megmaradtak, karbantartásukról, esetleges áthelyezésükről a város mindenkori elöljárósága gondoskodott.) Voltak „belső” kapuink is, s mert ezek kisebb jelentőségűek voltak előfordulásuk is ritkább. A XVII-XVIII. században a város északi részén, a bábonyi bérei szőlőkbe és földekre vezető úton olvashatunk a Fábián-kapuról.114 Az avasalji gyümölcsösökbe vezető úton, a város nyugati részén pedig a meggyesaljai vagy a Meggyesre-járó kapu helyezkedett el, amely később utcanév formájában rögzült, s maradt fenn napjainkig.115 A történeti belvárosban, a középkori piacteret a főutcától elválasztó egyemeletes épület, s alatta a boltozott kapu 1771-ben épült. Ez a két piacteret kialakító épület került át a köztudatban Sötétkapu elnevezéssel.116 >« Gyulai É. 1998. I. k. 68-69, 106. p. 115 Faragó T. (szerk.) 1998. I. k. 68, 84, 87, 92,110-112,130, 302, 486, II. k. 521-522, 533, 556, 560, 576. pp. "<■> Dobrossy I. 1976. 113-118. pp. 89
