Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Termékek, mértékek, értékek a sokadalomban
tott XV. sörárpavásáron 18 000 mázsa termény cserélt gazdát. A háború után 1928-ban volt a legnagyobb vásár, 86 termelő 500 vagon sörárpát szállított piacra, amely jobbára belföldi vásárlóknál lelt gazdára.'"6 A gabona- és élelmiszervásárhoz, kereskedéshez hasonló volt az állati termékekkel való kereskedés. Ezek közül is a borkereskedelem emelkedett ki, amelyből nagyon sok származott importból, főleg a Balkánról. A tímárok 3-4-szer annyi bőrt dolgoztak ki, mint amennyi a városi vágásokból, vágóhelyekről származott. A balkáni kordovány mellett elsősorban lóbőrt importáltak, évente a tímárok átlagosan 500 lóbőrt készítettek elő további feldolgozásra.1117 Az állati termékek sorában különös hangsúlyt kapott a gyapjú, s ez a XIX. század elejétől-közepétől létezett, csak a városi történetírás figyelmét kerülte el eddig. A Miskolczi Értesítő című hetilapban 1842-ben több írás is megjelent a gyapjúvásárról. „Az 1842-ik miskolczi Orbán-napi gyapjú vásár nem felelt meg tökéletesen a várakozásnak, a vásárt megelőző hét hideg lévén, mostani alig lehete; még így is a befuvarozott mintegy 900 mázsa gyapjú mind eladatott. A két nyíratú gyapjú ára 1 mázsa 38—54 frt. Az egy nyírásué 50—70 frt.” Két év múlva, az 1844. évi Orbán-napi gyapjúvásárt szintén élénknek és jónak minősítették. „Vevők elegen mutatkoztak, s jóllehet a gyapjú-piaczra alig állíttatott ki száz mázsa, mégis több eladások történtek, részint a házaknál, részint szerződések tétettek úgy, hogy az eladott mennyiséget ezer mázsánál többre lehet tenni. Kétnyírású volt 46 pengőforinttól 64 frt-ig, egy nyírású 60 pft-tól 82 frt-ig és így lehet mondani, hogy a közönségesebb gyapjú hat, nyolcz pfrt-tal, a finomabb tíz, tizenkét pfrt-tal fellyebb hágott, mint a tavalyi ár .”106 * 108 A következő évi beszámoló a gyapjúvásárról megemlíti, hogy ezer mázsányi gyapjú került Miskolcon a vásárlókhoz, akik között volt olyan is, aki Belgiumból érkezett.109 A piacrendőri szabályok nem említik, hogy a város mely részén jelölték ki a gyapjúvásárok helyét, de valószínűsíthető, hogy a Búza tértől északra, a szentpéteri országút mellett, ahol más országos alkalmakkor az állatvásárokat tartották. 1892-től megváltozott ez a színtér, hiszen ekkor épülnek fel a Gömöri pályaudvar környékén a közraktárak, s ez lesz az országos gyapjúvásár helyszíne. Az új vásártér kijelölését indokolta a vasúti pályaudvar közelsége, másrészt a raktárak szinte korlátlan befogadóképessége. Az 1893. 106 Halmay B.—Lcszih A. 1929. 418. p. 11,7 Szcndrei J. 1911. IV. k. 799-800. pp. !<>8 Szcndrei J. 1911. IV. k. 800. p. 109 Miskolczi Értesítő, 1845. 21. szám 85