Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
is leírták panaszukat, sőt fellebbezésükkel a gazdasági miniszterhez fordultak. A levélnek - amelyet a szirmai őstermelők képviselői írtak alá — néhány nagyon fontos, történeti értékű gondolata van. „Jelenlegi árusítási helyünkön — írták — 1. szerzett jogunk van, és 2. engedélyezett jogunk is van az árusításra emberemlékezet óta, de speciálisan a vásárcsarnok fennállása óta is. Ennek megvonása létérdekünket érinti. A «szirmai árusok, zöldségesek» elnevezés fogalommá vált, s mint ilyeneket ismer a vásárló közönség; a bulgárokkal, vagy egyéb viszonteladókkal szemben mi nem csak mint a szó szorosabb értelmében vett «őstermelők» vagyunk, hanem mint a város melletti falu magyar őslakos parasztjai, emberemlékezet óta erről a helyről árusítottunk és láttuk el a közönség szükségleteit. Mármost a sérelmezett rendelkezés folytán ez a szerzett jogunk megszűnik, s mi összegyűlve a bulgárokkal és viszonteladókkal elveszítjük megélhetésünket, s a közönség sem fog már megtalálni, s eltűnünk, mint szirmai termelők. Itt nem lehet az egyenlő elbánás elvére hivatkozni, minthogy mi őstermelő parasztok egyeben életlehetőségünket vesztjük el, melynek természete és ősi alapjai vannak.”252 A miskolci piacokon a bul- gárok is és a szirmaiak is őstermelőkként jelentek meg, a különbség csak az volt, hogy a bulgárok Szinva vízzel öntözött kertészetei Miskolcon voltak, addig a szirmaiak csak szekerezni tudták áruikat. Mindkettőjüknek kölcsönös ellensége volt és az is maradt a továbbértékesítésre felvásároló kofa. A „piaci kofa” állandó témája volt a sajtónak, hiszen a perlekedések, hajba kapások rendszeresek voltak, s főleg vonatkozott ez az 1940- es évek elejére, közepére, a háborús és közvedenül a háború utáni évekre, amikor az élelmiszer (ezen belül a zöldségellátás) katasztrofális volt az ipari városban. * * * Az 1944. június 2-ai bombázások idején — környezetével együtt — a Vásárcsarnok is komoly épületkárokat szenvedett. Miskolc város polgármestere az első összesített kárfelmérési jelentését 1945. augusztus 3- án készítette el, de részfelmérések korábban is voltak, sőt az eltakarítási munkálatok a front elvonulását követően azonnal megkezdődtek. A jelentés a várost ért károkat hat fejezetben taglalta. A lakóházak, a lakóházak portáin működő üzletek és műhelyek a Búza tér környékén különbö252 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 17664/1941. 178
